CoolPolitika.hu

Vihar a munkanélkülieknek nyújtott támogatás körül

2010  //  Feb  //  19  //  MTI

Vihar a munkanélkülieknek nyújtott támogatás körülNem először robbant ki vita Németországban a munkanélkülieknek nyújtott Hartz IV támogatás körül, de szokatlannak számít, hogy a vihart a hatalmon lévő kormánykoalíció egyik pártja, pontosabban annak vezetője okozta.

A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke, Guido Westerwelle - aki egy személyben alkancellár és külügyminiszter is - a szociális állam teherbírásával, illetve jövőjével kapcsolatban ugyanis a közelmúltban olyan kijelentéseket tett, amelyek még Angela Merkel kancellár szerint is "súrolták a tűréshatárt".

 

A tavaly novemberben hivatalba lépett, az addigi nagykoalíciót felváltó, új konzervatív-liberális kormányzati szövetség startja amúgy sem volt zökkenőmentes. A rajtot a tervezett adócsökkentések mértékével kapcsolatos koalíciós vita zavarta meg, ami nem tett jót a kormány népszerűségének. Az indulatokat azonban csak tetézte a liberális pártvezér legutóbbi kijelentéseivel, amelyekkel közvetve a munkanélküli segélyből, illetve a szociális támogatásból, az úgynevezett Hartz IV segélyből élők seregének üzent hadat.

 

Westerwelle ugyanis munkanélküli segély folyósításának felülvizsgálatát sürgette. Ennek keretében hangoztatta, hogy "aki a lakosságnak erőfeszítés nélküli jólétet ígér, az a késő római dekadenciát vetíti előre." Mindezt még "megfűszerezte" azzal is, hogy a jelenlegi rendszerrel kapcsolatban "szocialista vonásokról" beszélt.

 

A Hartz IV reformokat kezdettől fogva vita övezte, és már 2004-ben történt életbe lépésükkor a pártok közötti  csatározások egyik központi témáját jelentették. A tartós munkanélkülieknek járó segély összege azóta csekély mértékben változott, és jelenleg csaknem 400 eurót tesz ki. Az elmúlt négy év nagykoalíciós kormányzásának idején még érvényben volt a társadalmi béke az akkori koalíciós partnerek, a konzervatívok és a szociáldemokraták között, a szabad demokrata pártvezető azonban most más álláspontra helyezkedett.

 

Westerwelle úgy ítélte meg, hogy a gazdasági válság közepette ideje felülvizsgálni a szociális állam teherbíró képességét, és ennek keretében a jelenlegi segélyezési rendszer ellen hirdetett harcot. Az alkancellár a teljesítmény, illetve a munka díjazása mellett foglalt állást, és azt sugallta, hogy mindezt az "élősködőknek, a leleményeseknek" nyújtott támogatás akadályozza. Eközben nem  csupán a kezdeményezés tartalmával, de legalább annyira a szóhasználattal is vihart kavart. Olyannyira, hogy hagyományos hamvazószerdai politikai beszédében mindezt még Merkel konzervatív kancellár is megelégelte, és szinte páratlan módon elhatárolta magát helyettese kijelentéseitől.

 

Általános vélekedés szerint a szociális államról lehet és kell is beszélni, de mindenképp ügyelni kell a vita időzítésére és még inkább annak hangnemére. Az FDP-t, illetve a párt elnökét bírálók szerint Westerwelle mindkét esetben bakot lőtt. Ami az időzítést illeti, olyan időpontot választott, amikor az alkotmánybíróság is a Hartz IV támogatás korrekciója és a leginkább rászorultak még fokozottabb támogatása és ennek kapcsán az emberi méltóság érvényesülése mellett szállt síkra.

 

Ráadásul mindezzel csaknem egy időben  olyan felmérést hoztak nyilvánosságra, amelyből kitűnt: Németországban 2008-ban minden hetedik lakos a szegénységi küszöbön, vagy az alatt élt. Mindez 11,5 millió szegényt jelent, egyharmaddal többet, mint 10 évvel ezelőtt. A hangnem pedig legalább ekkora irritációt szült, és nem véletlen, hogy ellenfelei a szabad demokrata pártvezért populizmussal vádolták.

 

A már idézett szakértők szerint tartalmi vonatkozásban Westerwellének néhány dologban igaza van. Azzal aligha szállhat bárki is vitába, hogy a munkavállalóknak többet kell keresniük, mint a segélyből élőknek, és aki ezt tagadja, az könnyen hiteltelenné válhat. Még fő koalíciós "ellenlábasa", a CSU elnöke, Horst Seehofer is elismerte, hogy aki elutasítja a munkát, az nem tarthat igényt a szolidaritásra. Seehofer szerint a munkaerő-piacon a támogatást össze kell kapcsolni a követelésekkel is.

 

A kiutat azonban a jelenlegi helyzetben csakis az alapos és tárgyszerű, indulatoktól mentes vita jelentheti, ahogy azt már idézett beszédében Merkel kancellár is sürgette. Ellenkező esetben mindenki csak vesztes lehet, a történtek nyomán például a szabad demokraták támogatottsága a tavaly őszi választásokon szerzett csaknem 15 százalékhoz képest 7 százalékra esett vissza. Mindez pedig aligha jön jól a kormánykoalíciónak a  májusi észak-rajna-vesztfáliai tartományi parlamenti választások előtt, amelyeken a többi között a parlamenti felsőház, a Bundesrat összetétele és ezáltal a kormány törvénytervezeteinek biztonságos elfogadása a tét.

(MTI)

Szavazás

Hol nagyobb a korrupció?

EU-ban Ukrajnában

Címkék

Amerikai Egyesült Államok, érdekesség, AmerikaiEgyesültÁllamok, Oroszország, Nagy-Britannia, jog, színes, Kína, gazdaság, Németország, Franciaország, belpolitika, választás, EU, bűnügy, diplomácia, társadalom, Olaszország, Ukrajna, háború, terrorizmus, Románia, életmód, Irán, Szerbia, ENSZ, kormány, internet, Izrael, egészségügy

Keresés