Vietnám szuverenitását látja veszélyeztetve
2012 // Feb // 27 // MTI
Vietnám vitathatatlan szuverenitását hangoztatta két nagy vitatott hovatartozású szigetcsoport felett, miután a pekingi sajtóban híre kelt, hogy a kínai közlekedési miniszter és egy sportvezető az idén felkereste a dél-kínai tengeren fekvő Hszisa (Xisha) szigeteket, közkeletű nevükön a Paracel-szigeteket.
Az utóbbi időben a kínai média arról is beszámolt, hogy a kínai Nanhai intézet környezetvédelmi és oceanográfiai kutatást, illetve elemzést végzett a Hszisa-szigeteken tapasztalható változásokról. Ezenkívül az egyik szigeten halászati és rakparti építkezések terve is nyilvánosságra került. Luong Thanh Nghi hanoi külügyi szóvivő legutóbbi sajtóértekezletén kérdésre válaszolva erélyesen leszögezte: bármilyen tevékenység az érintett két szigetcsoport térségében Vietnám engedélye nélkül az ország szuverenitásának súlyos megsértését jelenti és a Keleti-tengeri (Dél-kínai-tenger) terület helyzetét bonyolultabbá, illetve feszültebbé teszi. A szóvivő arra is kitért, hogy az effajta lépések ellentétesek a két ország által megkötött, tengeri ügyek rendezését szolgáló megállapodás alapelveivel, valamint az ugyancsak e viták rendezésének irányelveiről 2002 novemberében elfogadott közös politikai nyilatkozattal (DOC).
A szóvivő hangoztatta: Vietnám kéri, hogy Kína azonnal állítsa le ezeket a cselekményeket, halassza el a projekteket, amelyek sértik Vietnám szuverenitását, s eközben az érintett felek együttműködve tartsák fenn a békét és stabilitást és szigorúan tartsák magukat a DOC-hoz. Peking Vietnámhoz hasonlóan határozottan ragaszkodik a Paracel- és a Spratly-szigetek feletti szuverenitáshoz. A két ország között legutóbb tavaly lángolt fel a szigetvita, miután kisebb tengeri összetűzések is történtek közöttük, amelyekért a felek kölcsönösen egymást vádolták. A tüntetésekkel és diplomáciai kirohanásokkal tarkított heves vádaskodások hetek múltán alábbhagytak, októberben hatpontos megállapodásban rögzítették a rendezés alapelveit, s úgy tűnt: Peking sokszor megismételt javaslatára egymás provokálását elkerülve a téma átmenetileg kikerült a két ország egyszerre kül- és belpolitikai fókuszából.
A Dél-kínai-tenger már említett két nagyobb szigetcsoportja felett Vietnám és Kína teljes szuverenitást követel magának, a Fülöp-szigetek, Malajzia és Brunei pedig a Spratly egyes szigeteit, homokdűnéit, korall- és sziklazátonyait tartja területe részének. A vitatott hovatartozású szigetek közül a legtöbbet - hat szigetet, 16 sziklazátonyt és 6 homokpadot - Vietnám tart ellenőrzése alatt, majd a Fülöp-szigetek következik 7 szigettel és 3 sziklazátonnyal. Őket követi 9 sziklazátonnyal Kína. Malajzia egy mesterséges szigetet, öt sziklazátonyt és egy homokpadot birtokol. A Spratly legnagyobb szigetét Tajvan foglalta el 1956-ban. Brunei csak igényét jelentette be, nem foglalt el területet. A szigetek alatt és környékén jelentős földgáz- és kőolajkészleteket sejtenek, a környező vizek gazdagok halban, és a térség maga stratégiailag, logisztikailag igen fontos; a szigetek előretolt bázisok kiváló terepei. A nemzetközi vízi közlekedési útvonalak fele erre vezet.
(MTI)
Szavazás
Afganisztán
Albánia
Algéria
Amerikai Egyesült Államok
Andorra
Angola
Antigua és Barbuda
Argentína
Ausztrália
Ausztria
Azerbajdzsán
Bahama-szigetek
Bahrein
Banglades
Barbados
Belgium
Belize
Benin
Bhután
Bissau-Guinea
Bolívia
Bosznia-Hercegovina
Botswana
Brazília
Brunei
Bulgária
Burkina Faso
Burundi
Chile
Ciprus
Comore-szigetek
Costa Rica
Csád
Csehország
Dánia
Dél-Afrikai Köztársaság
Dél-Korea
Dominikai Közösség
Dominikai Köztársaság
Dzsibuti
Ecuador
Egyenlítői Guinea
Egyesült Arab Emirátusok
Egyiptom
Elefántcsontpart
El Salvador
Eritrea
Észak-Korea
Észtország
Etiópia
Fehéroroszország
Fidzsi-szigetek
Finnország
Franciaország
Fülöp-szigetek
Gabon
Gambia
Ghána
Görögország
Grenada
Grúzia
Guatemala
Guinea
Guyana
Haiti
Hollandia
Honduras
Hongkong
Horvátország
India
Indonézia
Irak
Irán
Írország
Izland
Izrael
Jamaica
Japán
Jemen
Jordánia
Kambodzsa
Kamerun
Kanada
Katar
Kazahsztán
Kelet-Timor
Kenya
Kína
Kirgizisztán
Kiribati
Kolumbia
Kongó
Kongói Dem. Köztársaság
Közép-Afrikai Köztársaság
Kuba
Kuvait
Laosz
Lengyelország
Lesotho
Lettország
Libanon
Libéria
Líbia
Liechtenstein
Litvánia
Luxemburg
Macedónia
Madagaszkár
Magyarország
Malajzia
Malawi
Maldív-szigetek
Mali
Málta
Marokkó
Marshall-szigetek
Mauritánia
Mauritius
Mexikó
Mianmar
Mikronézia
Moldova
Monaco
Mongólia
Montenegró
Mozambik
Nagy-Britannia
Namíbia
Nauru
Németország
Nepál
Nicaragua
Niger
Nigéria
Norvégia
Nyugat-Szamoa
Olaszország
Omán
Örményország
Oroszország
Pakisztán
Palesztina
Panama
Pápua Új-Guinea
Paraguay
Peru
Portugália
Románia
Ruanda
Saint Kitts és Nevis
Saint Lucia
Saint Vincent és a Grenadine
Salamon-szigetek
San Marino
Săo Tomé és Príncipe
Seychelle-szigetek
Sierra Leone
Spanyolország
Srí Lanka
Suriname
Svájc
Svédország
Szaúd-Arábia
Szenegál
Szerbia
Szingapúr
Szíria
Szlovákia
Szlovénia
Szomália
Szudán
Szváziföld
Tádzsikisztán
Tajvan
Tanzánia
Thaiföld
Togo
Tonga
Törökország
Trinidad és Tobago
Tunézia
Türkmenisztán
Tuvalu
Uganda
Új-Zéland
Ukrajna
Uruguay
Üzbegisztán
Vanuatu
Venezuela
Vietnam
Zaire
Zambia
Zimbabwe
Zöld-foki Köztársaság

