Százéves Tel-Aviv

2009 // Ápr // 10 // MTI

Százéves Tel-Aviv Április 11-én ünnepli alapításának centenáriumát az izraeli Tel-Aviv. Száz évvel ezelőtt a családok kagylók segítségével sorsolták ki a parcellákat, nem sokkal később azonban már sivatagi csodaként, majd az első héber városként emlegették a helyet, amely a szintén jubileumi, 90. évfordulóját ünneplő Bauhaus stílus fellegvára, és emellett Izrael motorja.

A városi krónikák szerint Akiva Weiss, a pionírok vezére hatvan fehér kagylóra írta fel az alapító családok nevét, hatvan szürkére pedig a parcellák sorszámait – így hát egy sorsolással indult a sivatagi csoda története. A pionírok egy évvel a teleklottót követően adták településüknek a Tel-Aviv nevet, amelyet több-kevesebb sikerrel az elmúlt évszázad során számos becenév mögé bújtattak.

A húszas években már 30 ezer lakója volt a fákkal, parkokkal és kertekkel szegélyezett városnak, amely hivatalosan csak 1934-ben nyerte el a városi rangot. Ekkoriban nőtt meg a nácizmus elől menekülő zsidók száma, s Tel-Aviv 1936-ban már 130 ezer lakost számlált. Az európai zsidó menekültekkel építészek is érkeztek a Földközi-tenger partjára, akik magukkal hozták a Bauhaust. 1956-ig mintegy 4500 épületet húztak fel a klasszikus Bauhaus stílus jegyében, a fehér és pasztell színekben tündöklő homlokzatoknak köszönhetően megszületett a város újabb beceneve, a Fehér Város. Tel Aviv mai napig világszerte a Bauhaus legnagyobb szabadtéri szentélye, 2003 óta a világörökség része, noha ez több mint ezer épület restaurálásának szigorú kötelezettségével jár.

A nyolcvanas évek beköszöntével odalett a - Fehér Város - név, reklámstratégák javaslata alapján a New York-i - Nagy Alma - kistestvéreként - Kis Almának - kezdték hívni a becenevektől sújtott várost. A - Kis Alma - azonban nem bírta sokáig, csakúgy mint a - Nagy Narancs - sem, mely a jelentős izraeli narancsexportra utalt. Napjainkban 400 ezer lakosával Tel-Aviv Jeruzsálem után Izrael második legnagyobb városa, gazdasági motorja. A Földközi-tenger partján működik az értékpapír- és gyémánttőzsde, a Szilícium-vádi pedig az amerikai Szilícium-völgyhöz hasonlóan hightech-vállalatok székhelye.

Statisztikák szerint naponta 800 ezer ember ingázik a városba, ahol a dugók olyan idegesítőek, mint a robbanásszerűen emelkedő bérleti díjak. Tel-Aviv ugyanis egyúttal a térség legdrágább városa, bár ez nem tartja vissza a kozmopolita metropolisz rajongóit. Tel-Aviv korunk egyik legfelkapottabb városa, fiatalos és menő, ugyanakkor régió egyik legtoleránsabb helye is. Jelenleg tehát két becenév van versenyben az elsőségért, a homoszexuálisok elfogadását és támogatását jelző - Rószaszín város - és az éjjel-nappal szórakozási és kulturális élményeket kínáló helyre utaló -Város, amely soha sem alszik. Egy azonban biztos: - valóra vált alapító atyáink álma, akik száz évvel ezelőtt a homokdűnék között állva lehetőséget láttak egy dinamikusan fejlődő város létrehozására – mondja Ron Huldai, Tel-Aviv polgármestere.
(MTI)