Roma nap Berlinben

2012 // Feb // 15 // MTI

Roma nap Berlinben Roma napot tartottak Fliegauf Benedek Csak a szél című Berlinale-versenyfilmje kapcsán a rangos német filmfesztivál magyar kísérőrendezvényeként ismert Cinema Totalon kedden. A berlini magyar kulturális intézetben, a Collegium Hungaricum Berlinben (CHB) szervezett fórum díszvendége Tony Gatlif francia rendező, a cannes-i filmfesztiválon a legjobb rendező díját elnyert alkotó volt.

Fliegauf Benedek legújabb alkotása csütörtökön mutatkozik be a Berlinale versenyprogramjában. A rendező filmje a magyarországi romagyilkosságok hatására született, ennek kapcsán szervezett roma napot a CHB, amelynek Cinema Total elnevezésű filmes rendezvénysorozata szerdán ér véget. A romák sok európai országban alkotnak jelentős kisebbséget, az európai filmszcénában azonban alig jut nekik szerep - emelték ki a szervezők. Az intézet ezért panelekkel, vetítésekkel és a filmszakma képviselőinek részvételével zajló beszélgetésekkel tűzdelt programsorozatot szervezett, hogy nagyobb figyelmet irányítson a roma filmkészítőkre. Az eseményt a német külügyminisztérium is támogatta.

A kedd délutáni fórumon részt vevő fiatal európai roma filmesek, köztük a magyar Bársony Katalin úgy fogalmaztak, Gatlif az egyik legnagyobb példakép számukra. A francia roma rendező, akinek legújabb filmje az Indignados a Berlinale programján szerepel, felidézte: pályája elején nem gondolta, hogy példaképként szolgál majd a romáknak. "Persze sötétebb volt a bőröm, mint a többi francia rendezőnek, de amikor elkezdtem a pályát, nem ez járt a fejemben leginkább". Gatlifot 15 éves korában kezdte el foglalkoztatni az a gondolat, hogy olyan filmeket készítsen, amelyek azokhoz szólnak, akiket a francia mozi amúgy nem szólít meg. "De aztán rájöttem, hogy ez a szerep óriási felelősséggel jár" - emlékezett vissza. Munkája során nagyon sok romával találkozott szerte a világban, ráébredt, mennyire fontos a munkája. "Egy filmrendezőnek óriási a társadalmi felelőssége, nemcsak saját generációja, hanem az utókor felé is" - jegyezte meg.

Nem akart soha híresség lenni, de azt igenis akarta és még mindig akarja, hogy meghallják hangját olyan emberek érdekében, akikre amúgy senki sem figyel oda - mondta. Az 1990-es években sok magyar és roma faluban is járt, látta, hogyan élnek a romák. "Hihetetlen, felfoghatatlan volt. Sok a tennivaló" - vélekedett. A francia rendező szerint a romák helyzete még mindig lesújtó Európában. Elég csak arra gondolni, hogy "Franciaország elnöke kijelentheti, hogy nem szereti őket, és azt szeretné, ha eltűnnének". A romák a társadalmi rendszer áldozatai, pedig ugyanúgy Európa részei - jelentette ki. "Helyet kell nekik találni Európában, megérdemlik, hogy így legyen. Már évszázadok óta itt vannak, nem idegenek. Kultúrájuk szerves része az európainak, elég csak a zenére gondolni. Franciaországban például a legrégebbi nyelv az övék" - részletezte a világhírű művész. Gatlif szerint nagyon fontos gondozni a roma közösségben meglévő tehetséget. Emlékeztetett, Charlie Chaplin egyik nagyanyja is vándorcigány volt, ez vissza is köszön a művész korai filmjeiben.

Tony Gatlif sok filmet jegyez producerként. Mint mondta, Franciaországban elfogadta őt a szakma. "Harminc éve vagyok köztük, része lettem az ottani filmvilágnak. Nem gondolkozom azon, hogy megtaláltam-e a helyem". A romák történelmét és világukat azonban nem lehet úgy megismerni, mint más nemzetekét, népcsoportokét - hívta fel a figyelmet a tapasztalt rendező. "Nem állnak rendelkezésre írásos emlékek, az embereket kell megismerni, csak így lehet többet megtudni a romák múltjáról és helyzetéről. A filmművészeknek - és nem csak nekik - más megközelítésre és látásmódra van szükségük". A jelenlévő fiatal roma művészek függetlenségük megőrzésével szeretnének létrehozni egy nemzetközi roma filmalapot. Ennek alapgondolatait szerdán vethetik papírra. Tony Gatlif hangsúlyozta, száz százalékig támogatna egy ilyen kezdeményezést. "Sok európai ország roma alkotóinak fejében is megvan ez az ötlet" - mondta. Mindig szívesen áll ilyen ügyek mellé, a legfontosabb, hogy párbeszéd legyen, kommunikáljanak egymással az emberek, romák és nem romák egyaránt.

(MTI)