CoolPolitika.hu

Putyin: Grúzia a saját népét írtja

2008  //  Aug  //  09  //  coolpolitika

Putyin: Grúzia a saját népét írtjaDél-oszétiai fellépésével Grúzia bűncselekményt követett el tulajdon népe ellen, és halálos csapást mért saját területi integritására - jelentette ki szombaton Vlagyikavkazban Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök. Grúzia a nyugati szövetségesek katonai segítségét kéri a dél-oszét konfliktus miatt kirobbant háborúban. Mihail Szaakasvili grúz elnök szombaton kihirdette a hadiállapotot, amit azzal indokolt, hogy országa honvédő háborút vív Oroszországgal szemben.

Vlagyimir Putyin, aki a pekingi olimpiai játékok megnyitó ünnepségének megtekintése után hazafelé tartva, az eredeti terveket megváltoztatva érkezett az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétia székhelyére, helyi vezetőkkel találkozva védelmébe vette a dél-oszétiai orosz beavatkozást. Egyúttal felszólította Grúziát, hogy haladéktalanul vessen véget a szakadár terület elleni agressziónak. - Halálos csapást mértek magának Grúziának a területi integritására, vagyis óriási kárt okoztak saját államiságuknak: nehéz elképzelni, hogy az eddig történtek és a még ezután történő események után meg lehessen győzni Dél-Oszétiát arról, hogy csatlakozzon a grúz állam kötelékéhez - hangsúlyozta Putyin.

 


 

Az orosz kormányfő szerint a kibontakozott agresszió számos áldozatot, halottak tucatjait és sebesültek százait követelte, és lényegében valódi humanitárius katasztrófához vezetett. - Világossá vált: Grúziának azt a törekvését, hogy a NATO tagja legyen, nem az az óhaj diktálta, hogy az ország a nemzetközi biztonság globális rendszerének része legyen, hanem az az elképzelés, hogy igyekezzen más országokat és népeket belerángatni saját véres kalandjaiba - állította az orosz miniszterelnök.

Putyin vlagyikavkazi látogatásának célja, hogy a helyi vezetőkkel és az illetékes orosz minisztériumok képviselőiből létrehozott stábbal megvitassa a Dél-Oszétiából érkező menekülteknek, valamint a befogadásukhoz Észak-Oszétiának nyújtandó segítség kérdéseit.

A konfliktus a nemzetközi diplomáciát is sokkolta

Grúzia a nyugati szövetségesek katonai segítségét kéri a dél-oszét konfliktus miatt kirobbant háborúban. Szaakasvili grúz elnök szombaton kihirdette a hadiállapotot, amit azzal indokolt, hogy országa honvédő háborút vív Oroszországgal szemben.

 



A harcoknak egyre több halottja van, a szemben álló felek nehéztüzérséget és légierőt is bevetnek. A szenvedés és a pusztulás megdöbbentő képeit mutatják a televíziók mindkét oldalon. Lebombázott házak, sebesültek, halottak. A háború második napján még hevesebb harcok folytak a Grúziához tartozó, de onnan elszakadni kívánó Dél-Oszétiában. A hivatalos jelentések szűkszavúak és ellentmondásosak.

Ami biztosnak tűnik: az orosz erősítésnek köszönhetően a dél-oszét fegyveresek visszafoglalták a székváros, Chinvali nagy részét. A szakadár vezetés itt azt állítja: a grúz offenzíva következtében legalább kétezer civil halt meg.

 



A grúzok azonban újabb támadásra készülnek. Szaakasvili elnök szerint ugyanis a konfliktus már túlnőtt az oszét válságon. - Mi a világbékéért, az új világrendért harcolunk az orosz agresszióval szemben - mondta a grúz államfő.

 

 



 

Orosz repülők ezalatt grúziai katonai és ipari célpontokat bombáztak, de Gori városában egy lakóházat is találat ért. A légitámadásokkal Moszkva tűzszünetre akarja kényszeríteni a grúz hadsereget.

Az egyre véresebb háború sokkolta a nemzetközi diplomáciát. George Bush Pekingben azonnali tűzszünetre szólította fel a harcolókat - több uniós állam vezetője pedig rendkívüli csúcstalálkozót sürgetett Brüsszelben.

A NATO-tagságra vágyó Grúzia és a katonailag megerősödött Oroszország háborúja a szakértők szerint minden eddiginél súlyosabb válságot idézhet elő a nemzetközi diplomáciában. Kora este bejelentették, hogy a tűzszünet érdekében Grúziába utazik az USA, az EU, az EBESZ és a NATO közös küldöttsége.

 




Az önállóságát kinyilvánított, de nemzetközileg el nem ismert Abház Köztársaság, amely hivatalosan Abház Autonóm Köztársaság néven Grúzia részét képezi a Kaukázus délnyugati lejtőjén, a Fekete-tenger partján terül el. Területe 8600 négyzetkilométer, a lakosság létszáma a 2003-as népszámlálás adatai szerint 216 ezer fő. A főváros Szuhumi, a hivatalos nyelv az abház és az orosz, a hivatalos pénznem az orosz rubel.

Abházia iparában az élelmiszer-, energia-, könnyűipar és a gépgyártás emelkedik ki, mezőgazdaságára a citrusfélék, a tea, a dohány, dió, szőlő termesztése és az erdőgazdálkodás a jellemző. A fekete-tengeri Riviérának is hívott terület fontos bevételi forrása a kulcsiparágnak tekinthető turizmus.

A háborús konfliktusok Grúziával felmérhetetlen károkat okoztak az abház gazdaságnak, mely napjainkban is jelentős mértékben függ Oroszországtól.


1990. augusztus 25-én a szuhumi parlament szuverenitási nyilatkozatot fogadott el, majd 1992. július 23-án hatályba léptette az 1925-ös alkotmányt, mire válaszul augusztusban bevonult Szuhumiba a Grúz Nemzeti Gárda. A háború 1993 őszére abház győzelemmel, s 1994 májusában aláírt tűzszüneti egyezménnyel zárult. A Független Államok Közösségének felhatalmazása alapján Abháziába orosz békefenntartókat vezényeltek, mellettük az ENSZ csaknem száz katonai megfigyelője tevékenykedik jelenleg is a térségben.

A Moszkva által pártfogolt s támogatott, Abház Köztársaság és Grúzia között azóta sem teljes a fegyvernyugvás, napirenden vannak a kisebb-nagyobb konfliktusok (mint legutóbb, 2006 nyarán a Kodori-szorosban). A megosztottság véglegesnek, a megegyezés elérhetetlennek tűnik: a Moszkva támogatásával, fegyverrel kivívott függetlenséghez ragaszkodó Szuhumi visszautasította a Sevardnadze-időszakot felváltó új grúz vezetés (élén Mihail Szaakasvili államfővel) ajánlatát is a Grúzián belüli nagyobb mértékű autonómiára, egy esetleges föderációra.

Az 1994. november 26-i alkotmány szerint Abházia szuverén demokratikus állam, élén az államfővel. A jelenlegi államfő Szergej Bagaps, a miniszterelnök Alekszandr Ankvab. Parlamenti választásokat ötévente tartanak a szakadár köztársaságban. (Az államot nemzetközileg nem ismerik el.)

Tbiliszi az Abházia Grúziával határos északkeleti részén, Cshaltában székelő abház tartományi kormányt támogatja , melyet Malhaz Akisbaja vezet. 

 

(MTI, hirado.hu, stop.hu) 

Szavazás

Hol nagyobb a korrupció?

EU-ban Ukrajnában

Címkék

Amerikai Egyesült Államok, érdekesség, Oroszország, AmerikaiEgyesültÁllamok, Nagy-Britannia, színes, jog, gazdaság, Franciaország, Kína, Németország, belpolitika, választás, bűnügy, EU, diplomácia, Olaszország, társadalom, háború, Ukrajna, terrorizmus, életmód, Irán, Románia, ENSZ, kormány, Szerbia, Izrael, internet, Európai Unió

Keresés