Putyin: Grúzia a saját népét írtja
2008 // Aug // 09 // coolpolitika
Dél-oszétiai fellépésével Grúzia bűncselekményt követett el tulajdon népe ellen, és halálos csapást mért saját területi integritására - jelentette ki szombaton Vlagyikavkazban Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök. Grúzia a nyugati szövetségesek katonai segítségét kéri a dél-oszét konfliktus miatt kirobbant háborúban. Mihail Szaakasvili grúz elnök szombaton kihirdette a hadiállapotot, amit azzal indokolt, hogy országa honvédő háborút vív Oroszországgal szemben.
Vlagyimir Putyin, aki a pekingi olimpiai játékok megnyitó ünnepségének megtekintése után hazafelé tartva, az eredeti terveket megváltoztatva érkezett az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétia székhelyére, helyi vezetőkkel találkozva védelmébe vette a dél-oszétiai orosz beavatkozást. Egyúttal felszólította Grúziát, hogy haladéktalanul vessen véget a szakadár terület elleni agressziónak. - Halálos csapást mértek magának Grúziának a területi integritására, vagyis óriási kárt okoztak saját államiságuknak: nehéz elképzelni, hogy az eddig történtek és a még ezután történő események után meg lehessen győzni Dél-Oszétiát arról, hogy csatlakozzon a grúz állam kötelékéhez - hangsúlyozta Putyin.
Az orosz kormányfő szerint a kibontakozott agresszió számos áldozatot, halottak tucatjait és sebesültek százait követelte, és lényegében valódi humanitárius katasztrófához vezetett. - Világossá vált: Grúziának azt a törekvését, hogy a NATO tagja legyen, nem az az óhaj diktálta, hogy az ország a nemzetközi biztonság globális rendszerének része legyen, hanem az az elképzelés, hogy igyekezzen más országokat és népeket belerángatni saját véres kalandjaiba - állította az orosz miniszterelnök.
Putyin vlagyikavkazi látogatásának célja, hogy a helyi vezetőkkel és az illetékes orosz minisztériumok képviselőiből létrehozott stábbal megvitassa a Dél-Oszétiából érkező menekülteknek, valamint a befogadásukhoz Észak-Oszétiának nyújtandó segítség kérdéseit.
A konfliktus a nemzetközi diplomáciát is sokkolta
Grúzia a nyugati szövetségesek katonai segítségét kéri a dél-oszét konfliktus miatt kirobbant háborúban. Szaakasvili grúz elnök szombaton kihirdette a hadiállapotot, amit azzal indokolt, hogy országa honvédő háborút vív Oroszországgal szemben.

A harcoknak egyre több halottja van, a szemben álló felek nehéztüzérséget és légierőt is bevetnek. A szenvedés és a pusztulás megdöbbentő képeit mutatják a televíziók mindkét oldalon. Lebombázott házak, sebesültek, halottak. A háború második napján még hevesebb harcok folytak a Grúziához tartozó, de onnan elszakadni kívánó Dél-Oszétiában. A hivatalos jelentések szűkszavúak és ellentmondásosak.
Ami biztosnak tűnik: az orosz erősítésnek köszönhetően a dél-oszét fegyveresek visszafoglalták a székváros, Chinvali nagy részét. A szakadár vezetés itt azt állítja: a grúz offenzíva következtében legalább kétezer civil halt meg.

A grúzok azonban újabb támadásra készülnek. Szaakasvili elnök szerint ugyanis a konfliktus már túlnőtt az oszét válságon. - Mi a világbékéért, az új világrendért harcolunk az orosz agresszióval szemben - mondta a grúz államfő.
Orosz repülők ezalatt grúziai katonai és ipari célpontokat bombáztak, de Gori városában egy lakóházat is találat ért. A légitámadásokkal Moszkva tűzszünetre akarja kényszeríteni a grúz hadsereget.
Az egyre véresebb háború sokkolta a nemzetközi diplomáciát. George Bush Pekingben azonnali tűzszünetre szólította fel a harcolókat - több uniós állam vezetője pedig rendkívüli csúcstalálkozót sürgetett Brüsszelben.
A NATO-tagságra vágyó Grúzia és a katonailag megerősödött Oroszország háborúja a szakértők szerint minden eddiginél súlyosabb válságot idézhet elő a nemzetközi diplomáciában. Kora este bejelentették, hogy a tűzszünet érdekében Grúziába utazik az USA, az EU, az EBESZ és a NATO közös küldöttsége.
Az önállóságát kinyilvánított, de nemzetközileg el nem ismert Abház Köztársaság, amely hivatalosan Abház Autonóm Köztársaság néven Grúzia részét képezi a Kaukázus délnyugati lejtőjén, a Fekete-tenger partján terül el. Területe 8600 négyzetkilométer, a lakosság létszáma a 2003-as népszámlálás adatai szerint 216 ezer fő. A főváros Szuhumi, a hivatalos nyelv az abház és az orosz, a hivatalos pénznem az orosz rubel.
Abházia iparában az élelmiszer-, energia-, könnyűipar és a gépgyártás emelkedik ki, mezőgazdaságára a citrusfélék, a tea, a dohány, dió, szőlő termesztése és az erdőgazdálkodás a jellemző. A fekete-tengeri Riviérának is hívott terület fontos bevételi forrása a kulcsiparágnak tekinthető turizmus.
A háborús konfliktusok Grúziával felmérhetetlen károkat okoztak az abház gazdaságnak, mely napjainkban is jelentős mértékben függ Oroszországtól.
1990. augusztus 25-én a szuhumi parlament szuverenitási nyilatkozatot fogadott el, majd 1992. július 23-án hatályba léptette az 1925-ös alkotmányt, mire válaszul augusztusban bevonult Szuhumiba a Grúz Nemzeti Gárda. A háború 1993 őszére abház győzelemmel, s 1994 májusában aláírt tűzszüneti egyezménnyel zárult. A Független Államok Közösségének felhatalmazása alapján Abháziába orosz békefenntartókat vezényeltek, mellettük az ENSZ csaknem száz katonai megfigyelője tevékenykedik jelenleg is a térségben.
A Moszkva által pártfogolt s támogatott, Abház Köztársaság és Grúzia között azóta sem teljes a fegyvernyugvás, napirenden vannak a kisebb-nagyobb konfliktusok (mint legutóbb, 2006 nyarán a Kodori-szorosban). A megosztottság véglegesnek, a megegyezés elérhetetlennek tűnik: a Moszkva támogatásával, fegyverrel kivívott függetlenséghez ragaszkodó Szuhumi visszautasította a Sevardnadze-időszakot felváltó új grúz vezetés (élén Mihail Szaakasvili államfővel) ajánlatát is a Grúzián belüli nagyobb mértékű autonómiára, egy esetleges föderációra.
Az 1994. november 26-i alkotmány szerint Abházia szuverén demokratikus állam, élén az államfővel. A jelenlegi államfő Szergej Bagaps, a miniszterelnök Alekszandr Ankvab. Parlamenti választásokat ötévente tartanak a szakadár köztársaságban. (Az államot nemzetközileg nem ismerik el.)
Tbiliszi az Abházia Grúziával határos északkeleti részén, Cshaltában székelő abház tartományi kormányt támogatja , melyet Malhaz Akisbaja vezet.
(MTI, hirado.hu, stop.hu)
Szavazás
Afganisztán
Albánia
Algéria
Amerikai Egyesült Államok
Andorra
Angola
Antigua és Barbuda
Argentína
Ausztrália
Ausztria
Azerbajdzsán
Bahama-szigetek
Bahrein
Banglades
Barbados
Belgium
Belize
Benin
Bhután
Bissau-Guinea
Bolívia
Bosznia-Hercegovina
Botswana
Brazília
Brunei
Bulgária
Burkina Faso
Burundi
Chile
Ciprus
Comore-szigetek
Costa Rica
Csád
Csehország
Dánia
Dél-Afrikai Köztársaság
Dél-Korea
Dominikai Közösség
Dominikai Köztársaság
Dzsibuti
Ecuador
Egyenlítői Guinea
Egyesült Arab Emirátusok
Egyiptom
Elefántcsontpart
El Salvador
Eritrea
Észak-Korea
Észtország
Etiópia
Fehéroroszország
Fidzsi-szigetek
Finnország
Franciaország
Fülöp-szigetek
Gabon
Gambia
Ghána
Görögország
Grenada
Grúzia
Guatemala
Guinea
Guyana
Haiti
Hollandia
Honduras
Hongkong
Horvátország
India
Indonézia
Irak
Irán
Írország
Izland
Izrael
Jamaica
Japán
Jemen
Jordánia
Kambodzsa
Kamerun
Kanada
Katar
Kazahsztán
Kelet-Timor
Kenya
Kína
Kirgizisztán
Kiribati
Kolumbia
Kongó
Kongói Dem. Köztársaság
Közép-Afrikai Köztársaság
Kuba
Kuvait
Laosz
Lengyelország
Lesotho
Lettország
Libanon
Libéria
Líbia
Liechtenstein
Litvánia
Luxemburg
Macedónia
Madagaszkár
Magyarország
Malajzia
Malawi
Maldív-szigetek
Mali
Málta
Marokkó
Marshall-szigetek
Mauritánia
Mauritius
Mexikó
Mianmar
Mikronézia
Moldova
Monaco
Mongólia
Montenegró
Mozambik
Nagy-Britannia
Namíbia
Nauru
Németország
Nepál
Nicaragua
Niger
Nigéria
Norvégia
Nyugat-Szamoa
Olaszország
Omán
Örményország
Oroszország
Pakisztán
Palesztina
Panama
Pápua Új-Guinea
Paraguay
Peru
Portugália
Románia
Ruanda
Saint Kitts és Nevis
Saint Lucia
Saint Vincent és a Grenadine
Salamon-szigetek
San Marino
Săo Tomé és Príncipe
Seychelle-szigetek
Sierra Leone
Spanyolország
Srí Lanka
Suriname
Svájc
Svédország
Szaúd-Arábia
Szenegál
Szerbia
Szingapúr
Szíria
Szlovákia
Szlovénia
Szomália
Szudán
Szváziföld
Tádzsikisztán
Tajvan
Tanzánia
Thaiföld
Togo
Tonga
Törökország
Trinidad és Tobago
Tunézia
Türkmenisztán
Tuvalu
Uganda
Új-Zéland
Ukrajna
Uruguay
Üzbegisztán
Vanuatu
Venezuela
Vietnam
Zaire
Zambia
Zimbabwe
Zöld-foki Köztársaság
