CoolPolitika.hu

Putyin nyert, de hogyan tovább?

2012  //  Már  //  08  //  Sipos Éva

Putyin nyert, de hogyan tovább?Párbeszéd lesz-e vagy rendkívüli állapot?
A március 4-i orosz elnökválasztáson Putyin „túlnyerte” magát. Hogy a meghatottság, vagy a csípős hideg csalt-e könnyet a szemébe, talán sosem derül ki, de nem is számít igazán. Nyert, és ezzel kezdetét veheti a Harmadik Elnökség. Hogy mit hoz a harmadik felvonás, azzal kapcsolatban viszont egyelőre csak találgatni lehet.

Vlagyimir Putyin a szavazatok csaknem 64 százalékának megszerzésével magasan nyerte a március 4-i orosz elnökválasztást. Legnagyobb arányban a kaukázusi köztársaságban voksoltak rá – Csecsenföldön például a szavazatok több mint 99 százalékát sikerült bezsebelnie. A legalacsonyabb támogatottság Moszkvában jelentkezett, ahol a voksok felét sem sikerült begyűjtenie.

 

Azon senki nem csodálkozik, hogy a jelenlegi miniszterelnök lett a befutó, az azonban már kérdéseket vet fel, hogy a közvélemény-kutatási központok által előrejelzett 50-53 százalékos támogatottsághoz honnan jött a további 10 százalék. A magas arány talán magát Putyint is meglepte: választási csalásokról beszélt és kivizsgálásokat ígért. Közben azonban nem riadt vissza a visszaélések miatt szervezett hétfői demonstrációról 600 embert előállíttatni...

 

A csalások tényét a független nemzetközi megfigyelők és a legjelentősebb orosz megfigyelő szervezet, a Golosz is megerősítették. Bár a visszaélések mértéke nem érte el a decemberi parlamenti választásokon alkalmazottakét, figyelmet érdemel, hogy a régi, jól bevált módszerek – mint szavazatvásárlás – mellett immáron új „technikák” is megjelentek. Előfordult, hogy a választók többszöri szavazását más kerületekbe történő átszállításukkal „tették lehetővé”. Volt, ahol a választási bizottságok tagjai a szavazás lezárultát követően, de a voksok összeszámolását megelőzően, üres jegyzőkönyveket írtak alá – „meggyorsítva” ezáltal a folyamatokat. Több helyszínen is olyan zárt körzetekben (gyárakban, vállalatoknál) alakították ki a szavazókörzeteket, ahová a megfigyelők nem mehettek be. Néhány körzetben pedig a személyazonosság igazolásától is eltekintettek.

 

Csalások ide, vagy oda, a legtöbb szakértő úgy véli, a választások sorsa nem március 4-én, hanem már azt megelőzően eldőlt. Putyin megígérte támogatóinak, hogy győzni fog, az ígéreteket pedig be kell tartani. Ha szükséges, ennek érdekében a játékszabályok is módosíthatók: a jelöltállítási procedúra során a kihívást jelentő egyének kizárhatók, az adminisztratív források egyoldalúan felhasználhatók, az ellenzéki médiumok szankcionálhatók, és még lehetne sorolni a „lehetőségeket”.

 

Az első körös győzelem ellenére a harmadik Putyin-elnökség legitimációja erősen kérdéses. Bár a decemberi, illetve a februári ellenzéki demonstrációkon megjelent embertömeget a választások másnapján már nem sikerült teljes létszámban utcára csábítani, a tiltakozások folytatódása biztosra vehető. Az ellenzék követeléseire a hatalomnak reagálnia kell. Putyin terveit illetően az a tény, hogy a március 5-i tüntetések alkalmával az erőszakszervezetek a megelőző alkalmaknál jóval határozottabban léptek fel, nem a dialógus fontolgatására enged következtetni. Putyin egyik korábbi tanácsadója a rendkívüli állapot bevezetését sem zárja ki a lehetséges forgatókönyvek közül. Ha egy ilyen radikális lépés feltételezésére egyelőre nincs is reális bizonyíték, azt mindenképpen be kell látni, hogy az „üljünk le és beszéljük meg” megoldásnál az erő alkalmazására – már csak a „járt utat járatlanért” örök igazságából kiindulva is – jóval nagyobb az esély.

Sipos Éva

Szavazás

Hol nagyobb a korrupció?

EU-ban Ukrajnában

Címkék

Amerikai Egyesült Államok, érdekesség, AmerikaiEgyesültÁllamok, Oroszország, Nagy-Britannia, jog, színes, Kína, gazdaság, Németország, Franciaország, belpolitika, választás, EU, bűnügy, diplomácia, társadalom, Olaszország, Ukrajna, háború, terrorizmus, Románia, életmód, Irán, Szerbia, ENSZ, kormány, internet, Izrael, egészségügy

Keresés