CoolPolitika.hu

Oroszország számára még mindig Putyin a legjobb választás

2012  //  Jún  //  04  //  Sipos Éva

Oroszország számára még mindig Putyin a legjobb választásA harmadik elnökség perspektívája egy fiatal orosz biztonságpolitikai szakértő szemével.

Putyin harmadik elnökségével Oroszország kevésbé demokratikus állammá válik – visszahangzik
a nyugati médiából. Nyikityina távolról sem tud egyetérteni ezzel az értékeléssel. Véleménye
szerint Oroszország számára Putyin a legjobb választás; a demokrácia önmagában ugyanis nem
vezet prosperitáshoz.

 

Julia Nyikityina egyetemi docens, a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Intézetében(MGIMO) dolgozik. Az egyetemen működő Poszt-szovjet Tanulmányok Központ tudományos munkatársaként, biztonságpolitikai szakértőként vesz részt a Putyin harmadik elnökségének perspektíváiról szóló budapesti konferencián. Előadásában azzal indít, hogy ellentétben a divatosnyugati értékelésekkel, szerinte Oroszország számára igenis Putyin a legjobb választás. Kijelentését még honfitársai is – csodálkozással vegyes – értetlenséggel fogadják. A konferencia szünetében megszólítom – tudni szeretném, mégis hogy érti ezt.

 

A tüntetéseknek nincs semmi haszna – mondja. Az emberek utcára vonultak, mert elégedetlenek.Elégedetlenek, és ennek hangot akarnak adni. A tiltakozások azonban a kritikán, a negatívumok hangoztatásán nem terjednek túl. Nincs egy mozgalom, vagy egy párt, amely a demonstrálókat összefogná, nincs egy pozitív napirend, amelyet a jelenlegi helyzettel szembeállítanának. Csak a negatív vélemények. Mert az intézmények nem működnek. Igen ám, de azért nem működnek, mert az emberek nem használják őket. Még mindig kerülőutakban gondolkodnak, az államtól várják, hogy megoldja a problémájukat. Sok a panasz, hogy Moszkvában folyton dugó van. De hát hogy vezetnek az emberek?! Meg hogy a házak előtti kertek elhanyagoltak, szemetesek. De hisz már nem az állam, hanem a lakók feladata azokat rendben tartani. Na meg persze a korrupció. Mégis mindenki a zsebébe nyúl… Nyikityina szerint az emberek mentalitásában kellene, hogy bekövetkezzen a változás. A szükséges intézmények rendelkezésre állnak, egyszerűen csak el kell kezdeni azokat a rendeltetésüknek megfelelően használni. Mert persze lehet követelni a jelenlegi vezetés lemondását, de az önmagában nem hozza el a várt megoldást.

 

A belpolitika után Putyin Eurázsiai Unióra vonatkozó elképzeléséről kérdezem. A szervezetreNyikityina véleménye szerint azért van szükség, mert a FÁK nem több a részes államok fórumánál,
nem jelent valódi együttműködést. Elmondja, hogy az Eurázsiai Unió ötletét maguk az orosz
szakértők is kétkedéssel fogadják. Amikor kifejti, hogy az elképzelés lényege, hogy a poszt-szovjet
térség államai – a tervek szerint szupranacionális szervezetek irányításával működő – unióhoz
önként csatlakozzanak, hogy Oroszország nem kívánja ezen államokat cserébe pénzelni, mert ez a szervezet az egyenlőségen alapulna, a kutatónő kollégáiban felmerülő kételyek érthetővé
válnak… Nyikityina is jelzi, hogy az Eurázsiai Unió megvalósítása egyelőre csak ötlet, de szerinte
működőképes ötlet. Hogy megvalósul-e, az a jövő zenéje.

 

Beszélgetésünk vége felé közeledve áttérünk szakterületére, az eurázsiai biztonságpolitikakérdésére. Afelől érdeklődöm, hogy vajon mi lehet Putyin célja a Kollektív Biztonsági Szerződés
Szervezetével (KBSZSZ), illetve a szervezet tavaly decemberi döntésével, miszerint a KBSZSZ erői
immáron a tagállamok alkotmányos rendjének megvédése érdekében is bevethetők.

 

A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének gyökerei 1992-re nyúlnak vissza, a szervezet jelen formábantörtént megalapítására 2002-ben került sor – Oroszország mellett Belarusz, Kazahsztán, Kirgízia, Örményország ésTádzsikisztán részvételével. A hat alapító taghoz 2006-ban csatlakozott Üzbegisztán. Az a lapvetően védelempolitikai célokra létrehozott szervezetet időnként a Moszkva által a NATO ellensúlyozása céljából létrehozott szervezetkéntemlegetik. Igaz, ami igaz, 2011 decemberében Oroszország keresztülvitte, hogy a tagállamok területén harmadik állam ezen túl ne létesíthessen katonai támaszpont, amennyiben Moszkva azzal nem ért egyet. A döntés talán az Egyesült Államok közép-ázsiai térnyerésének visszaszorítására szolgál. Ki tudja...

 

Nyikityina mosolyog. A döntés egyáltalán nem jelenti, hogy a szervezet a belső forradalmakleverésére koncentrálna. Hiszen a belső problémákat valamennyi tagállam saját ügyének tekinti.
Hát elképzelhető az, hogy a moszkvai demonstrációk kezelése érdekében Putyin a KBSZSZ-hez
forduljon segítségért? – utal vissza beszélgetésünk elejére. Nem, a szervezet fő célja – és a közös
hadgyakorlatok, illetve közös erők is ezt szolgálják –, hogy a NATO 2014-re tervezett afganisztáni
kivonulását követően képes legyen a közép-ázsiai régió biztonságának garantálására. Hiszen ez
végső soron a térség államainak feladata. A NATO ideiglenesen levette ezt a terhet a vállukról, ezt
az időt próbálták kihasználni a felkészülésre.

 

Összességében tehát Putyin a legjobb választás Oroszország számára, a tüntetéseknek nincs
semmi értelme, a változásnak nem az orosz elitben, hanem az orosz emberek mentalitásában kell
bekövetkeznie. Az önkéntes alapon működő Eurázsiai Unió működőképes elképzelés, a KBSZSZ
célja pedig nem a NATO ellensúlyozása, illetve a közép-ázsiai orosz befolyás fenntartásának
garantálása, hanem az afganisztáni kivonulását követően a térség biztonságának fenntartása.
Legalábbis egy, a miénknél jóval optimistább értékelés alapján.

(Sipos Éva)

Szavazás

Hol nagyobb a korrupció?

EU-ban Ukrajnában

Címkék

Amerikai Egyesült Államok, érdekesség, AmerikaiEgyesültÁllamok, Oroszország, Nagy-Britannia, jog, színes, Kína, gazdaság, Németország, Franciaország, belpolitika, választás, EU, bűnügy, diplomácia, társadalom, Olaszország, Ukrajna, háború, terrorizmus, Románia, életmód, Irán, Szerbia, ENSZ, kormány, internet, Izrael, egészségügy

Keresés