Klaus ellenzi a kárpótlásokat a történelmi sérelmekért

2009 // Jún // 07 // MTI

Klaus ellenzi a kárpótlásokat a történelmi sérelmekért Václav Klaus ellenzi, hogy a cseh állam a gazdasági válság idején is folytassa a történelmi sérelmekért nyújtott kárpótlásokat. Az államfő ugyanakkor úgy véli: lehetetlen az egykori sérelmeket úgy orvosolni, hogy ne okozzanak újakat.

-Nagyon vitathatónak tartom azt az elképzelést, hogy ma, majdnem 70 év elmúltával a mai adófizetők pénzéből vagyonvisszaadással és kárpótlással hozzuk helyre azokat a sérelmeket, amelyeket a történelem olyan történelmileg és politikailag érzékeny régióban okozott elődeinknek, mint amilyen a miénk - vélte Václav Klaus a honlapján a hét végén megjelent állásfoglalásában.

-Személyesen nem vagyok híve annak, hogy a rendelkezésre álló korlátozott állami eszközöket a mai helyzetben ily módon költsük el - tette hozzá. Az elnök állásfoglalásában arra a törvényjavaslatra reagált, amely lehetővé tenné, hogy anyagi kárpótlást kapjanak a Kárpátaljáról elüldözött egykori csehszlovák állampolgárok. A javaslatot a képviselőház már elfogadta, a szenátus a közeljövőben foglalkozik vele.

Klaus kifejtette: érti a kárpótlást kérőket, de szerinte a probléma lényege másutt van. -Soha nem értettem egyet azzal a gondolattal, hogy a mai pénzünkért jobb történelmet vásárolhatunk, vagy legalábbis annak valamilyen kitalált változatát - szögezte le. A cseh kormány javaslata szerint Prága kárpótolná a Kárpátaljáról 1938-1939-ben és a II. világháború idején a magyar és a szovjet hadsereg által elüldözött egykori csehszlovák állampolgárokat.

A kérelmet a károsultak és leszármazottaik is benyújthatnák, mégpedig 2012 végéig. A feltétel az, hogy az illető cseh állampolgár legyen. A Kárpátaljáról elüldözöttek egy évtizede Podkarpatská Rus néven Csehországban szervezetet alapítottak, amely időközben feltérképezte a helyzetet és a kárpótlási igényeket. Josef Havel, a szervezet vezetője szerint ma a kárpótlásra jogosultak száma legfeljebb 400-ra tehető, ami az államkasszát mintegy 800 millió koronával terhelné.

Kárpátalja évszázadokon át a magyar állam része volt, de a trianoni békeszerződéssel Csehszlovákiához csatolták. Nemzetközi döntések következtében Magyarország 1938-ban elfoglalta Kárpátalja déli részét, míg egy évvel később egész Kárpátalja magyar fennhatóság alá került. A terület 1945-ben visszakerült Csehszlovákiához, majd Prága átadta a Szovjetuniónak.
(MTI)