CoolPolitika.hu

Hasznos a veszélyeztetett fajok megmentése

2010  //  Ápr  //  09  //  MTI

Hasznos a veszélyeztetett fajok megmentéseNegyvenkilenc - suttogja a kutató, miután megszámolta a nyálkás, kerek tojásokat, amelyeket egy ritka, másfél méteres kérgesteknős rejtett a homokba Costa Rica csendes-óceáni partvidékén, a súlyosan veszélyeztetett fajoknak az óceán keleti medencéjében fekvő fő fészkelőhelyén. Az ENSZ szeretné, ha idén, a biológiai sokszínűség nemzetközi évében a természetimádókon kívül a vállalatok és a közgazdászok is tennének azért, hogy lassítsák a fajok eltűnésének egyre gyorsuló ütemét.

-A biológiai sokszínűség erősítése fellendítheti a világgazdaságot. A természetnek a korallzátonyok és az erdők kínálta "szolgálatait" gyakran nem a valódi értékükön kezelik - hangsúlyozta az ENSZ Környezetvédelmi Programja kampányindító közleményében. A világszervezet bizonyos becslései szerint óránként három faj hal ki, nagy részük még az előtt, hogy egyáltalán azonosították volna őket. A fajok a dinoszauruszok kihalása óta nem látott ütemben pusztulhatnak ki a városok terjeszkedése, az erdőirtás, a túlhalászás és az éghajlat változása miatt.

 

A világszervezet támogatásával a múlt év végén készült előzetes vizsgálat megállapította: míg egy hektárnyi érintetlen korallzátony évi egymillió dolláros bevételt hozhat az idegenforgalomnak, 189 ezer dolláros megtakarítást hozhat azzal, hogy védi a tengerpartot a viharoktól, 57 ezer dollárt jelenthet genetikai anyagok forrásaként és 3818 dollárt a halászoknak. A nehézséget az jelenti, hogy mindez hogyan váltható készpénzre.    -Én mindig azt kérdezem: hol van az üzleti ajánlat? - érzékelteti a probléma súlyát Gunter Pauli, a Zero Emissions Research and Initiatives szervezet vezetője. A szervezet azt kutatja, hogyan csökkenthető nullára a károsanyag-kibocsátás, és ehhez a megoldást a természetben keresi.

 

Sok gyógyszergyár is a természetre támaszkodik. Néhány példa a közelmúltból: a tudósok az édes fehérürömből állítottak elő maláriagyógyszert, a madagaszkári meténgből (téli zöldből) és a csendes-óceáni tiszafából pedig rák kezelésére szolgáló gyógyszert. A gyógyászati alkalmazáson túl a vállalatok a természet utánzásában rejlő lehetőségeket is kutatják: olyan "trükköket", mint például a mennyezeten is járni képes gekkó lábán keletkező ragasztóanyag, vagy a szivárványszínekben játszó pillangószárnyakat utánzó cellás képernyő.

 

Pauli szerint eddig azonban mindössze három olyan termék hozott százmillió eurónál nagyobb éves forgalmat, amely a természet utánzásából született meg. Ezek egyike a Velcro vállalat tépőzára, amelynek "titkára" George de Mestral svájci feltaláló jött rá a 40-es években, fellelkesedve a kutyája szőrzetén megtapadt bogáncsokon. A második az injekciós tű, amelyet a Terumo vállalat a moszkitócsípések alapján modellezett, a harmadik pedig egy olyan festék, amely a lótusz öntisztító képességén alapul és a Sto amerikai vállalat és egyéb cégek forgalmazzák.

 

A tudósok által kutatott lehetőségek azonban sok esetben nem többek szép romantikus elképzeléseknél - véli Pauli. Ennek bizonyságára megemlítette, hogy a kaliforniai ehető kagyló a kevlárnál is erősebb anyagot termel, de gazdasági hasznosítása reménytelen, mert túl bonyolult eljárással állítható elő. Az üzletileg talán életképes tervek között említhető viszont, hogy Kolumbiában kávétermelő gazdaságok tízezer munkahelyet teremtettek azzal, hogy az alaptermék előállítása során keletkező hulladék egy részét műtrágyaként használják fel ehető trópusi gombák termesztéséhez. A fennmaradó hulladék pedig takarmányként értékesíthető. -Ha azt kérdezzük, hogy beszélhetünk-e háromszoros pénzforgalomról, az már a vállalkozó érdeklődését is felkelti - magyarázza Pauli a Reuters hírügynökség tudósítójának.

 

A tavalyi koppenhágai klímacsúcson elfogadott - jogilag nem kötelező érvényű - megállapodás szorgalmazza, hogy a trópusi őserdőket az éghajlati változásokat okozó üvegházhatású gázok elnyelésére használják, ami újabb bevételi forrást jelenthet a szegény országoknak. A kérgesteknősöket kutató James Spotila, a philadelphiai Drexel Egyetem környezettudományi professzora újabb lehetséges alkalmazási területet említ: a kérgesteknősök vére gyorsan alvad, hogy ne adjon szagnyomot a cápáknak. A tudósok ezért kutatják a vérét, hogy megoldást találjanak az emberi vérzés elállítására, például a műtétek után.

 

A kérgesteknősök - ez a legnagyobb teknősfaj - minden más teknősnél mélyebbre tudnak merülni. A szakértők azt is vizsgálják, miként képes szabályozni a felhajtóerőt. Ez, valamint sejtjeik alakjainak tanulmányozása pedig új típusú tengeralattjárók építése előtt nyithatja meg az utat.

(MTI) 

Szavazás

Hol nagyobb a korrupció?

EU-ban Ukrajnában

Címkék

Amerikai Egyesült Államok, érdekesség, AmerikaiEgyesültÁllamok, Oroszország, Nagy-Britannia, jog, színes, Kína, gazdaság, Németország, Franciaország, belpolitika, választás, EU, bűnügy, diplomácia, társadalom, Olaszország, Ukrajna, háború, terrorizmus, Románia, életmód, Irán, Szerbia, ENSZ, kormány, internet, Izrael, egészségügy

Keresés