Franciaországé az EU soros elnöksége

2008 // Jún // 30 // coolpolitika

Franciaországé az EU soros elnöksége Elemzők korábban is úgy vélték, hogy a francia elnökség alatt mozgalmas hat hónapnak néz elébe az EU, de az elmúlt hetekben kiderült, hogy ez a vártnál is sokkal inkább így lesz. Franciaország egyébként keddtől megnyitja kapuit a 2004-ben csatlakozott országok állampolgárai előtt.

Sem a franciák, sem a hollandok nem vitték népszavazásra a lisszaboni szerződést, de az íreknek alkotmányos okokból ezt kellett tenniük, és az eredmény hidegzuhanyként érte az uniót. A francia EU-elnökségének így nem egyszerűen az lesz a dolga, hogy a ratifikációs folyamatot megkoronázza, és az év végén elnököljön azon a tanácskozáson, amelyen eldöntik, személy szerint ki töltse be a lisszaboni szerződés által létesített, két és fél évre szóló EU-elnöki posztot. Ehelyett olyan közös egyetértés kidolgozásán kell ügyködnie, amely meg is őrzi a lisszaboni szerződés értékeit, és figyelembe is veszi az írek álláspontját.

A brit konzervatívok vezetője szerint az Európai Uniónak irányváltásra van szüksége

Szlovénia az új EU-tagállamok közül elsőként töltött be soros elnöki tisztséget, és elismerésre méltó teljesítményt nyújtott. Tevékenysége bátorítást jelent a 2011 első félévében sorra kerülő Magyarországnak, amely a 2010-ben soros spanyolokkal és belgákkal együtt elnökségi triót alkot majd. De a szorgos, kompromisszumkeresésben jeleskedő szlovének után most egy nagyhatalom ül hat hónapra az elnöki székbe, az ambiciózus Nicolas Sarkozy vezetésével.

Franciaország szeretne olyan uniós szabályokat elfogadtatni, amelyek jobban ösztönzik a törvényes bevándorlást, ugyanakkor keményebben lépnek fel az illegális bevándorlókkal szemben. Ebben sok eltérő nemzeti megfontolást kell majd összehangolni. A Sarkozy vezette Franciaország vissza kíván térni a NATO katonai szervezetébe, de eközben arra is törekszik, hogy megerősödjön - az amerikaiak ellensúlyaként - az euroatlanti védelmi mechanizmus európai pillére, vagyis ha az öreg kontinens védelmi tekintetben növeli saját képességeit.

Több tagország - így például Nagy-Britannia - azonban csöppet sem rajong a közös európai haderő gondolatáért. Az üvegházhatás és az energiaárak megugrása erőteljes ösztönző a klímaváltozási csomag elfogadtatása érdekében, de itt kemény üzleti érdekellentéteket kell áthidalni, és az energiaáraknak az adó eszközeivel való befolyásolása körül máris támadt nézeteltérés az ezt szorgalmazó franciák, illetve a többség között.

Újabb lehetőségek nyílnak meg július elsejétől az unió munkaerőpiacán: holnaptól ugyanis a 15 régi tagállam közül már csak 4: Ausztria, Belgium, Németország és Dánia tart fenn korlátozásokat az EU új tagállamainak munkavállalóival szemben. Elsejétől Franciaország is teljesen megnyílik a 2004-ben csatlakozott országok állampolgárai előtt - írja a Magyar Hírlap.

A régi tagállamok legkésőbb 2011-ig tarthatják fenn a korlátozásokat, mely lehetőséggel Németország valószínűleg élni fog, ahogy Ausztria is csak ekkora tervezi a sorompók teljes lebontását.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy egyáltalán ne lehetne munkát vállalni ebben a két országban, bizonyos szakmák esetében ugyanis kifejezetten várják a vállalkozó kedvű dolgozókat. Ausztriában az év elején 50 hiányszakmában oldották fel a korlátozásokat, így ácsok, kőművesek és villanyszerelők mellett többeket várnak. Holnaptól újabb 15 szakmánál nyílnak meg a lehetőségek: kőfaragók, aszfaltozók, padlóburkolók és technikusok is szerencsét próbálhatnak.

Szakértői becslések szerint uniós csatlakozásunk óta mintegy 80 ezer magyar állampolgár fordult meg hivatalosan a tagállamok munkaerőpiacán.

(MTI)