Feszültség az ENSZ és Washington között
2010 // Jan // 28 // MTI
A földrengés sújtotta Haitira vezényelt 12 500 katonával az Egyesült Államok irányítja a segélyezés műveleteit a szigetországban; a tisztázatlan szerepek miatt a feszültség állandósult a helyi kormány, az ENSZ és Washington között - írta a Le Figaro.
A párizsi napilap helyszíni tudósítója szerint Port-au-Prince utcáin már nem okoznak különösebb feltűnést az amerikai hadsereg dzsipjei, miután a káosz elkerülésére Washington a 82. légi szállítású egység katonáit és tengerészeit Haitire vezényelte: 3500 katona a szárazföldön, további 9 ezer tengerész pedig a tengeren teljesít szolgálatot.
Edmond Mulet, az ENSZ haiti képviselője a lapnak elmondta, hogy nem lesz több amerikai a szigeten: Washington tervét a kétszer 8 ezer fős kontingensben érkező 16 ezer katonáról végül elvetették. ENSZ-forrásokra hivatkozva a lap úgy tudja, hogy ezt elsősorban a szigeten állomásozó ENSZ kéksisakosok legfőbb erejét hétezer fővel biztosító Brazília ellenezte, s még saját csapatainak kivonásával is fenyegetőzött.
A cikkíró Tanguy Berthemet szerint a Haitin a hatalmat jelenleg egymás között elosztó helyi kormány, az ENSZ és az Egyesült Államok között továbbra is erős feszültség érezhető, mert nem egyértelműek a szerepek. Washington eleinte úgy döntött, inkább nem emeli ki saját szerepét, hogy ne nyugtalanítsa a haitiakat és a dél-amerikaiakat - mondta a lapnak egy magas rangú nemzetközi tisztviselő.
A helyi hatóságokkal szombaton aláírt egyezmény értelmében a nemzetközi segélyek elosztását hivatalosan az ENSZ koordinálja, és a kéksisakosok feladata a főváros biztonságának biztosítása is, együttműködve a haiti rendőrséggel - emlékeztet a Le Figaro. A szükség esetén bármilyen beavatkozásra készen álló amerikai csapatoknak az élelmiszersegélyek elosztása jutott feladatul, amely továbbra is óriási nehézségeket okoz. Az ENSZ-képviselő azonban jelezte: kérésére az amerikaiak feladatai bővülhetnek.
A hét folyamán a lap szerint elképzelhető, hogy a külföldi csapatokat szétosztják az egész országban: az amerikaiak a fővárosra koncentrálnak, a kanadaiak pedig a vidéki területekkel foglalkoznak. Az ENSZ azt követően az Afganisztánban alkalmazott módszer szerint szervezné meg a nemzetközi jelenlétet: a részt vevő országok önkéntes alapon irányíthatnák egy-egy haiti tartomány újjáépítését és fejlesztését.
Ezeket a terveket azonban Washington egyelőre nem hagyta jóvá, mert a feltűnés kerülése ellenére nem kíván háttérbe szorulni Haitin. A repülőtér és a kikötő ellenőrzését az amerikai hadsereg továbbra is egyedül látja el, miután azt a földrengést követő órákban saját hatáskörébe vonta. "Ez pedig valódi hatalmat biztosít számára a döntéshozatali folyamatban" - hívták fel a figyelmet ENSZ-illetékesek.
A Haitiba való bejutás ilyen módon történő ellenőrzése esetén pedig elkerülhetetlenek a szereplők közti súrlódások. Sokak szerint a segélyek elosztásában történő késedelmekért is a repülőtér és a kikötő amerikai "lenyúlása" okolható - fogalmaz a Le Figaro.
A jelenlegi szervezés ellentmondásossága egy civil szervezet vezetője szerint abból fakad, hogy miközben a koordinálással az ENSZ foglalkozik, azt már nem döntheti el, hogy ki léphet be vagy ki az országból. Ken Keen tábornok, az amerikai kontingens parancsnoka szerint senkit nem részesítenek előnyben: a Port-au-Prince-ben leszálló gépek alig negyede amerikai. "Ugyanazt tekintjük sürgősnek, amit az ENSZ: az élelmezést és a betegellátást" - tette hozzá a parancsnok.
Az Egyesült Államok még egy aduval rendelkezik a jövőbeni politikai rendezésben: Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár különmegbízottja maga Bill Clinton korábbi amerikai elnök. A hatalmi játszma legnagyobb vesztese viszont a haiti kormány, amely nem igazán képes hallatni a hangját - írta a Le Figaro.
(MTI)
Szavazás
Afganisztán
Albánia
Algéria
Amerikai Egyesült Államok
Andorra
Angola
Antigua és Barbuda
Argentína
Ausztrália
Ausztria
Azerbajdzsán
Bahama-szigetek
Bahrein
Banglades
Barbados
Belgium
Belize
Benin
Bhután
Bissau-Guinea
Bolívia
Bosznia-Hercegovina
Botswana
Brazília
Brunei
Bulgária
Burkina Faso
Burundi
Chile
Ciprus
Comore-szigetek
Costa Rica
Csád
Csehország
Dánia
Dél-Afrikai Köztársaság
Dél-Korea
Dominikai Közösség
Dominikai Köztársaság
Dzsibuti
Ecuador
Egyenlítői Guinea
Egyesült Arab Emirátusok
Egyiptom
Elefántcsontpart
El Salvador
Eritrea
Észak-Korea
Észtország
Etiópia
Fehéroroszország
Fidzsi-szigetek
Finnország
Franciaország
Fülöp-szigetek
Gabon
Gambia
Ghána
Görögország
Grenada
Grúzia
Guatemala
Guinea
Guyana
Haiti
Hollandia
Honduras
Hongkong
Horvátország
India
Indonézia
Irak
Irán
Írország
Izland
Izrael
Jamaica
Japán
Jemen
Jordánia
Kambodzsa
Kamerun
Kanada
Katar
Kazahsztán
Kelet-Timor
Kenya
Kína
Kirgizisztán
Kiribati
Kolumbia
Kongó
Kongói Dem. Köztársaság
Közép-Afrikai Köztársaság
Kuba
Kuvait
Laosz
Lengyelország
Lesotho
Lettország
Libanon
Libéria
Líbia
Liechtenstein
Litvánia
Luxemburg
Macedónia
Madagaszkár
Magyarország
Malajzia
Malawi
Maldív-szigetek
Mali
Málta
Marokkó
Marshall-szigetek
Mauritánia
Mauritius
Mexikó
Mianmar
Mikronézia
Moldova
Monaco
Mongólia
Montenegró
Mozambik
Nagy-Britannia
Namíbia
Nauru
Németország
Nepál
Nicaragua
Niger
Nigéria
Norvégia
Nyugat-Szamoa
Olaszország
Omán
Örményország
Oroszország
Pakisztán
Palesztina
Panama
Pápua Új-Guinea
Paraguay
Peru
Portugália
Románia
Ruanda
Saint Kitts és Nevis
Saint Lucia
Saint Vincent és a Grenadine
Salamon-szigetek
San Marino
Săo Tomé és Príncipe
Seychelle-szigetek
Sierra Leone
Spanyolország
Srí Lanka
Suriname
Svájc
Svédország
Szaúd-Arábia
Szenegál
Szerbia
Szingapúr
Szíria
Szlovákia
Szlovénia
Szomália
Szudán
Szváziföld
Tádzsikisztán
Tajvan
Tanzánia
Thaiföld
Togo
Tonga
Törökország
Trinidad és Tobago
Tunézia
Türkmenisztán
Tuvalu
Uganda
Új-Zéland
Ukrajna
Uruguay
Üzbegisztán
Vanuatu
Venezuela
Vietnam
Zaire
Zambia
Zimbabwe
Zöld-foki Köztársaság
