Elvetett népszavazás
2011 // Okt // 26 // MTI
A konzervatív-liberális brit kormánykoalíció szándékának megfelelően elvetette hétfőn a brit parlament azt a népszavazási indítványt, amelynek tétje Nagy-Britannia EU-tagságának fenntartása vagy feladása lett volna, de a kormánypárti győzelem ára az utóbbi évtizedek legnagyobb lázadása volt a tory padsorokban.
Az EU-ellenes konzervatív jobbszárny által beterjesztett - 100 ezernél több választó által aláírt petícióval is alátámasztott - indítványt a kormánykoalíciót alkotó Konzervatív Párt és a Liberális Demokraták, valamint az ellenzéki Munkáspárt egyaránt ellenezte, vagyis a koalíció győzelme mindvégig biztosra volt vehető. A népszavazási kezdeményezést azonban a hétfőn rendezett, éjszakába nyúló vitanap utáni voksoláson 111 képviselő támogatta, miközben a kormánykoalíciónak a 650 fős alsóházban 83 fős többsége van. A brit alsóházban nincs elektronikus szavazás, így kedd hajnalig nem volt hivatalos kimutatás arról, hogy ki hogyan szavazott, de nem hivatalos becslések alapján 80-81 konzervatív képviselő voksolhatott a kormány ellen.
Ha ez a szám helytálló, az azt jelenti, hogy David Cameron konzervatív párti miniszterelnök - jóllehet a szavazást kényelmes többséggel megnyerte - csak a liberális koalíciós partner és az ellenzéki Munkáspárt támogatásával tudta visszaverni saját alsóházi hátországának lázadását. Ez az alig másfél éve kormányzó konzervatívok messze legnagyobb belső lázadása a tavaly májusi választási győzelem óta. Ed Miliband, a Munkáspárt vezetője és miniszterelnök-jelöltje az eredményt kommentálva kijelentette, hogy a kormányfő "megalázva" került ki a népszavazási vitából és az azt követő képviselői szavazásból. Miliband mindazonáltal egyetértett Cameronnal abban, hogy a jelenlegi válságos időszak nem a megfelelő pillanat a brit EU-tagságról szóló referendum meghirdetésére, mert az csak még tovább erősítené a bizonytalanságot az unión belül. Nagy-Britannia 1973-ban lépett be az akkori európai gazdasági közösségbe, és 1975-ben már rendeztek egy utólagos népszavazást a brit tagság fenntartásáról; a választók akkor nagy többséggel a bennmaradásra voksoltak.
Az azóta végbement - a súlyos adósságválságban vergődő euróövezet kínlódása és a bevándorlással kapcsolatos éles viták által is vezérelt - gyökeres lakossági hangulatváltás miatt azonban biztos, hogy egy újabb brit referendumon egészen más eredmény születne. A Konzervatív Párt alsóházi frakciójának rendkívül befolyásos testülete, az 1922 Bizottság már az október elején Manchesterben megrendezett éves tory kongresszus előtt nyílt levélben követelte a kormánytól népszavazás kiírását a brit EU-tagság jövőjéről. A bizottságot - olyan időszakokban, amikor a Konzervatív Párt kormányon van - azok a tory képviselők alkotják, akiknek nincs kormányzati tisztségük.
A testület - amely onnan kapta nevét, hogy az alapító képviselők az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni parlamentbe - informális, de gyakorlatilag kötelező erejű politikai ajánlásokat fogalmaz meg a kormány számára. Az 1922 Bizottság október eleji felhívása szerint sok brit szemében az EU "megszálló erő", amely korlátozza a szabadságjogokat, "felforgatja kultúránkat, és idegen adókat ró ki", az unió a brit tagság nem egészen négy évtizede alatt "rabszolgájává tette" Nagy-Britanniát, és "felvizezte" a brit szuverenitást. Csaknem negyvenévnyi "európai alávetettség után" azonban - a befolyásos alsóházi tory testület felhívása szerint - eljött az ideje a brit nép "felszabadításának", és annak, hogy a britek "maguk döntsenek sorsukról".
(MTI)
Szavazás
Afganisztán
Albánia
Algéria
Amerikai Egyesült Államok
Andorra
Angola
Antigua és Barbuda
Argentína
Ausztrália
Ausztria
Azerbajdzsán
Bahama-szigetek
Bahrein
Banglades
Barbados
Belgium
Belize
Benin
Bhután
Bissau-Guinea
Bolívia
Bosznia-Hercegovina
Botswana
Brazília
Brunei
Bulgária
Burkina Faso
Burundi
Chile
Ciprus
Comore-szigetek
Costa Rica
Csád
Csehország
Dánia
Dél-Afrikai Köztársaság
Dél-Korea
Dominikai Közösség
Dominikai Köztársaság
Dzsibuti
Ecuador
Egyenlítői Guinea
Egyesült Arab Emirátusok
Egyiptom
Elefántcsontpart
El Salvador
Eritrea
Észak-Korea
Észtország
Etiópia
Fehéroroszország
Fidzsi-szigetek
Finnország
Franciaország
Fülöp-szigetek
Gabon
Gambia
Ghána
Görögország
Grenada
Grúzia
Guatemala
Guinea
Guyana
Haiti
Hollandia
Honduras
Hongkong
Horvátország
India
Indonézia
Irak
Irán
Írország
Izland
Izrael
Jamaica
Japán
Jemen
Jordánia
Kambodzsa
Kamerun
Kanada
Katar
Kazahsztán
Kelet-Timor
Kenya
Kína
Kirgizisztán
Kiribati
Kolumbia
Kongó
Kongói Dem. Köztársaság
Közép-Afrikai Köztársaság
Kuba
Kuvait
Laosz
Lengyelország
Lesotho
Lettország
Libanon
Libéria
Líbia
Liechtenstein
Litvánia
Luxemburg
Macedónia
Madagaszkár
Magyarország
Malajzia
Malawi
Maldív-szigetek
Mali
Málta
Marokkó
Marshall-szigetek
Mauritánia
Mauritius
Mexikó
Mianmar
Mikronézia
Moldova
Monaco
Mongólia
Montenegró
Mozambik
Nagy-Britannia
Namíbia
Nauru
Németország
Nepál
Nicaragua
Niger
Nigéria
Norvégia
Nyugat-Szamoa
Olaszország
Omán
Örményország
Oroszország
Pakisztán
Palesztina
Panama
Pápua Új-Guinea
Paraguay
Peru
Portugália
Románia
Ruanda
Saint Kitts és Nevis
Saint Lucia
Saint Vincent és a Grenadine
Salamon-szigetek
San Marino
Săo Tomé és Príncipe
Seychelle-szigetek
Sierra Leone
Spanyolország
Srí Lanka
Suriname
Svájc
Svédország
Szaúd-Arábia
Szenegál
Szerbia
Szingapúr
Szíria
Szlovákia
Szlovénia
Szomália
Szudán
Szváziföld
Tádzsikisztán
Tajvan
Tanzánia
Thaiföld
Togo
Tonga
Törökország
Trinidad és Tobago
Tunézia
Türkmenisztán
Tuvalu
Uganda
Új-Zéland
Ukrajna
Uruguay
Üzbegisztán
Vanuatu
Venezuela
Vietnam
Zaire
Zambia
Zimbabwe
Zöld-foki Köztársaság

