Megosztja az Egyesült Államokat az iraki háború
2008 // Már // 20 // coolpolitika
Miközben George Bush elnök az iraki háború kitörésének ötödik évfordulója alkalmából arról igyekezett meggyőzni a közvéleményt, hogy a világ biztonságosabb hely lett a hadjárat után, több amerikai nagyvárosban tiltakozó demonstrációt rendeztek. Az amerikai katonák kivonását követelő tüntetők közül több mint százat őrizetbe vettek.
Az évfordulón az iraki beavatkozást ellenző utcai megmozdulásokat tartottak Washingtonban, New Yorkban, Miamiban, Chicagóban, Los Angelesben és San Franciscóban. Az amerikai fővárosban a tüntetők az állami bevételeket felügyelő szolgálat épülete előtt arra akarták felhívni a figyelmet, hogy az adófizetők pénzéből finanszírozta a vezetés a háborút.
A Korreszpondent internetes hírügynökség jelentése szerint a tiltakozók követelték, hogy tartóztassák le Bush elnököt, Dick Cheney alelnököt és Condoleeza Rice külügyminisztert háborús bűnökért. Piros festékkel háborúellenes jelszavakat írtak a sorozási központ épületére.
Washingtonban 32, San Franciscóban 115 tüntetőt vettek őrizetbe a hatóságok.
Eközben Bush elnök az Irak elleni légitámadások kezdetének évfordulója alkalmából tartott beszédében kijelentette, hogy a háború helyes döntés volt, "a gyorsan, pontosan és ragyogóan" végrehajtott katonai műveleteket még évek múlva is tanulmányozni fogják a hadi történészek. Az elnök hangsúlyozta, hogy Szaddám Husszein hatalmának megdöntése helyes lépés volt, és megérte a rá költött pénzt. Rámutatott: hogy az amerikai célpontok elleni támadásokat az iraki iszlám fegyveresek elleni harcnak köszönhetően előztek meg. - "Azok a terroristák, akik ártatlanokat ölnek Bagdad utcáin, ártatlanokat akarnak ölni az amerikai városok utcáin is" - fogalmazott Bush.
Szerinte az iraki beavatkozás szolgált talajul az arab világban az Oszama bin Laden terrorszervezete elleni szembeszegülésnek. Az amerikai elnök beszédében ugyanakkor egy szót sem ejtett az iraki tömegpusztító fegyverek felkutatásáról, amelyek létezésének feltételezése ürügyként szolgált a katonai beavatkozáshoz - mutatott rá a BBC News.
A brit hírügynökség helyszíni beszámolója szerint Bagdadban nem ünnepelték katonai parádéval az évfordulót. Az irakiak nem igazán érzik át az évforduló jelentőségét, az országban ugyanis komoly biztonsági és szociális problémákkal küzdenek.
Dzsalal Talabani iraki elnök ugyan örömének adott hangot Szaddám rezsimjének bukása fölött, beszédében mégis inkább a gondok megoldására helyezte a hangsúlyt. Kiemelte, hogy az öt évvel ezelőtt kezdődött folyamatot mind addig nem lehet sikernek nevezni, míg az Irakban élők valóban meg nem békülnek egymással.
A BBC rámutatott arra, hogy a közvélemény-kutatások szerint az irakiak többsége nem akarja az amerikai katonák kivonulását addig, amíg az ország a mostaninál biztonságosabb nem lesz.
Szavazás
Afganisztán
Albánia
Algéria
Amerikai Egyesült Államok
Andorra
Angola
Antigua és Barbuda
Argentína
Ausztrália
Ausztria
Azerbajdzsán
Bahama-szigetek
Bahrein
Banglades
Barbados
Belgium
Belize
Benin
Bhután
Bissau-Guinea
Bolívia
Bosznia-Hercegovina
Botswana
Brazília
Brunei
Bulgária
Burkina Faso
Burundi
Chile
Ciprus
Comore-szigetek
Costa Rica
Csád
Csehország
Dánia
Dél-Afrikai Köztársaság
Dél-Korea
Dominikai Közösség
Dominikai Köztársaság
Dzsibuti
Ecuador
Egyenlítői Guinea
Egyesült Arab Emirátusok
Egyiptom
Elefántcsontpart
El Salvador
Eritrea
Észak-Korea
Észtország
Etiópia
Fehéroroszország
Fidzsi-szigetek
Finnország
Franciaország
Fülöp-szigetek
Gabon
Gambia
Ghána
Görögország
Grenada
Grúzia
Guatemala
Guinea
Guyana
Haiti
Hollandia
Honduras
Hongkong
Horvátország
India
Indonézia
Irak
Irán
Írország
Izland
Izrael
Jamaica
Japán
Jemen
Jordánia
Kambodzsa
Kamerun
Kanada
Katar
Kazahsztán
Kelet-Timor
Kenya
Kína
Kirgizisztán
Kiribati
Kolumbia
Kongó
Kongói Dem. Köztársaság
Közép-Afrikai Köztársaság
Kuba
Kuvait
Laosz
Lengyelország
Lesotho
Lettország
Libanon
Libéria
Líbia
Liechtenstein
Litvánia
Luxemburg
Macedónia
Madagaszkár
Magyarország
Malajzia
Malawi
Maldív-szigetek
Mali
Málta
Marokkó
Marshall-szigetek
Mauritánia
Mauritius
Mexikó
Mianmar
Mikronézia
Moldova
Monaco
Mongólia
Montenegró
Mozambik
Nagy-Britannia
Namíbia
Nauru
Németország
Nepál
Nicaragua
Niger
Nigéria
Norvégia
Nyugat-Szamoa
Olaszország
Omán
Örményország
Oroszország
Pakisztán
Palesztina
Panama
Pápua Új-Guinea
Paraguay
Peru
Portugália
Románia
Ruanda
Saint Kitts és Nevis
Saint Lucia
Saint Vincent és a Grenadine
Salamon-szigetek
San Marino
Săo Tomé és Príncipe
Seychelle-szigetek
Sierra Leone
Spanyolország
Srí Lanka
Suriname
Svájc
Svédország
Szaúd-Arábia
Szenegál
Szerbia
Szingapúr
Szíria
Szlovákia
Szlovénia
Szomália
Szudán
Szváziföld
Tádzsikisztán
Tajvan
Tanzánia
Thaiföld
Togo
Tonga
Törökország
Trinidad és Tobago
Tunézia
Türkmenisztán
Tuvalu
Uganda
Új-Zéland
Ukrajna
Uruguay
Üzbegisztán
Vanuatu
Venezuela
Vietnam
Zaire
Zambia
Zimbabwe
Zöld-foki Köztársaság
