Döbbenet: 150 atomfegyvere van Izraelnek
2008 // Máj // 26 // coolpolitika
Izraelnek 150 atomfegyvere van - mondta egy nagy-britanniai rendezvényen Jimmy Carter. A volt amerikai elnök szerint az Egyesült Államoknak azonnal tárgyalnia kellene Iránnal, hogy az végre lemondjon atomprogramjáról.
A váratlan bejelentéssel Jimmy Carter a walesi Hay-on-Wye kisváros évente megrendezett, nemzetközi rangú irodalmi-közéleti fesztiválon állt elő. A beszámoló azért is volt meghökkentő, mert Izrael soha nem szolgált hivatalos adatokkal atomfegyverzetéről, de még annak létezéséről sem. Igaz, szakértők mindig is tudni vélték, hogy Izraelnek van atomfegyvere.
A politikus, aki 1981-ben vált meg az elnöki széktől és azóta aktívan foglalkozik a palesztin-izraeli kapcsolatokkal, az eseményen kritikusan beszélt az izraeli telepesekről, valamint arról, hogy Izrael nem hajlandó szóba állni a Hamásszal. Carter ugyanakkor megjegyezte: számára a legfontosabb kérdés Izrael biztonsága.
Az izraeli hatóságok nem kommentálták a volt elnök kijelentéseit.
A politikus a közelmúltban azzal borzolta a közvéleményt, hogy Izrael és az Egyesült Államok rosszallásával dacolva Kairóban megbeszélést tartott a Hamasz palesztin iszlamista szervezet két magas rangú vezetőjével. Mahmúd Zahar volt palesztin külügyminiszter és Szaíd Sziám volt belügyminiszter, akit a Hamasz kemény vonalához sorolnak, a Gázai övezetben kialakult helyzetről tájékoztatta Cartert. Gordon Johndroe fehér házi szóvivő hangsúlyozta, hogy Jimmy Carter magánszemélyként cselekszik, és Washington nem tartja hasznosnak a Hamásszal való tárgyalásait. Carter viszont azzal érvelt, hogy a kívánttal ellentétes hatást vált ki a Gázai övezetet tavaly június óta ellenőrzés alatt tartó Hamasz mellőzése.
A 83 éves Carter - ő hozta tető alá 1978-ban az első izraeli-arab békemegállapodást, - 2002-ben kapott Nobel-békedíjat a nemzetközi konfliktusok megoldásáért és az emberi jogok tiszteletben tartásáért végzett munkájáért.
Szavazás
Afganisztán
Albánia
Algéria
Amerikai Egyesült Államok
Andorra
Angola
Antigua és Barbuda
Argentína
Ausztrália
Ausztria
Azerbajdzsán
Bahama-szigetek
Bahrein
Banglades
Barbados
Belgium
Belize
Benin
Bhután
Bissau-Guinea
Bolívia
Bosznia-Hercegovina
Botswana
Brazília
Brunei
Bulgária
Burkina Faso
Burundi
Chile
Ciprus
Comore-szigetek
Costa Rica
Csád
Csehország
Dánia
Dél-Afrikai Köztársaság
Dél-Korea
Dominikai Közösség
Dominikai Köztársaság
Dzsibuti
Ecuador
Egyenlítői Guinea
Egyesült Arab Emirátusok
Egyiptom
Elefántcsontpart
El Salvador
Eritrea
Észak-Korea
Észtország
Etiópia
Fehéroroszország
Fidzsi-szigetek
Finnország
Franciaország
Fülöp-szigetek
Gabon
Gambia
Ghána
Görögország
Grenada
Grúzia
Guatemala
Guinea
Guyana
Haiti
Hollandia
Honduras
Hongkong
Horvátország
India
Indonézia
Irak
Irán
Írország
Izland
Izrael
Jamaica
Japán
Jemen
Jordánia
Kambodzsa
Kamerun
Kanada
Katar
Kazahsztán
Kelet-Timor
Kenya
Kína
Kirgizisztán
Kiribati
Kolumbia
Kongó
Kongói Dem. Köztársaság
Közép-Afrikai Köztársaság
Kuba
Kuvait
Laosz
Lengyelország
Lesotho
Lettország
Libanon
Libéria
Líbia
Liechtenstein
Litvánia
Luxemburg
Macedónia
Madagaszkár
Magyarország
Malajzia
Malawi
Maldív-szigetek
Mali
Málta
Marokkó
Marshall-szigetek
Mauritánia
Mauritius
Mexikó
Mianmar
Mikronézia
Moldova
Monaco
Mongólia
Montenegró
Mozambik
Nagy-Britannia
Namíbia
Nauru
Németország
Nepál
Nicaragua
Niger
Nigéria
Norvégia
Nyugat-Szamoa
Olaszország
Omán
Örményország
Oroszország
Pakisztán
Palesztina
Panama
Pápua Új-Guinea
Paraguay
Peru
Portugália
Románia
Ruanda
Saint Kitts és Nevis
Saint Lucia
Saint Vincent és a Grenadine
Salamon-szigetek
San Marino
Săo Tomé és Príncipe
Seychelle-szigetek
Sierra Leone
Spanyolország
Srí Lanka
Suriname
Svájc
Svédország
Szaúd-Arábia
Szenegál
Szerbia
Szingapúr
Szíria
Szlovákia
Szlovénia
Szomália
Szudán
Szváziföld
Tádzsikisztán
Tajvan
Tanzánia
Thaiföld
Togo
Tonga
Törökország
Trinidad és Tobago
Tunézia
Türkmenisztán
Tuvalu
Uganda
Új-Zéland
Ukrajna
Uruguay
Üzbegisztán
Vanuatu
Venezuela
Vietnam
Zaire
Zambia
Zimbabwe
Zöld-foki Köztársaság
