Az iszlám fenyegetést jelent az osztrákok szerint

2010 // Már // 02 // MTI

Az osztrákok 54 százaléka szerint az iszlám fenyegetést jelent a Nyugatra nézve - mutatják egy hétfőn ismertetett közvélemény-kutatás eredményei.

A megkérdezettek 59 százaléka mondta azt, hogy inkább ellenzi, mint pártolja minaretek építését Ausztriában, és csupán négy százalék tartaná helyénvalónak, ha valaki a közeli családtagjai közül muszlimot választana házastársul. Ugyanakkor egyre többen érzik úgy, hogy nem beszélhetnek igazán nyíltan ezekről a nézeteikről. -Szembeszökő a különbség a közvélemény és a nyilvánosan megfogalmazott vélemények között - mondták az Imas közvélemény-kutató intézet munkatársai a Die Presse című lapnak.

Tavaly novemberben nemzetközi felzúdulást váltott ki, amikor - elemzők nagy meglepetésére - egy népszavazáson a svájciak 57 százaléka elutasította új minaretek építését. Az ausztriai minaretépítéseket eddig leginkább a kompromisszumok jellemezték, az esetenként hangos tiltakozások ellenére is. 2001-es adatok szerint mintegy 339 ezer muzulmán él a 8,3 millió lakosú országban. Egyedül Bécsben több tucat muzulmán imaház működik, de az egész országban csak három mecset mellett áll minaret. Az Imas felmérésében 1088 osztrákot kérdeztek meg vallás és szabadság tárgykörében a Nemzetközi Liberális Politika Intézete megbízásából.

2007-ben még csak a résztvevők 17 százaléka vélekedett úgy, hogy jobb, ha visszafogottan nyilatkozik politikai, történelmi és kulturális kérdésekről vallott nézeteiről. 2010 februárjában a megkérdezettek 24 százaléka osztotta fenntartás nélkül ezt a véleményt, további 20 százalék pedig attól függően, hogy milyen témáról van szó. A nagy többség, 71 százalék szerint az iszlám összeegyeztethetetlen a demokráciáról, szabadságról és toleranciáról vallott nyugati nézetekkel.

Közel ugyanennyien (72 százalék) mondták azt, hogy az országban élő muzulmánok nem törekszenek eléggé a beilleszkedésre. Hatvanegy százalék értett egyet azzal nézettel, hogy -Ausztria keresztény ország, és annak is kell maradnia, viszont csak mintegy húsz százalék sorolta magát a vallásos emberek közé. A legtöbben szabadságszerető emberként (63 százalék), illetve a világra nyitottként (47) jellemezték magukat.

Tavaly év elején nagy feltűnést keltett Ausztriában egy felmérés, amely szerint a négyszáz, engedéllyel rendelkező iszlámoktató húsz százaléka elutasítja a demokráciát. Egy másik tanulmány arra világított rá, hogy 14-en a középiskolai szintnél gyengébben beszélik a német nyelvet. Az oktatási minisztérium ezután németnyelvtanfolyamokat indított az iszlámoktatóknak, és elrendelte, hogy a jövőben pedagógiai főiskolai vagy egyetemi végzettség legyen szükséges a működési engedély megszerzéséhez.

(MTI)