CoolPolitika.hu

Autonómia helyett elnöki decentralizáció Romániában

2009  //  Máj  //  24  //  COOLPOLITIKA

Autonómia helyett elnöki decentralizáció Romániában Az utóbbi években több alkalommal is a figyelem középpontjába került a magyar kisebbség autonómiájának kérdése Romániában.

Traian Basescu államelnök legutóbbi budapesti látogatása során határozottan ellenezte az önrendelkezés eme formáját, míg Sólyom László nagy port kavart romániai útján kiemelte annak szükségességét. Az RMDSZ, ellenzékbe vonulását követően a legfőbb politikai célként jelölte meg az autonómiát.

 

A vita régóta zajlik, miközben még a jelentések sem tisztázottak. A területi, személyi, kulturális autonómia fogalmának párhuzamos használata miatt, a felek sokszor elbeszélnek egymás mellett, néha pedig ezt szándékosan kihasználva, manipulálják hallgatóságukat. A román államfő a magyarság autonómiatörekvéseiben a román nemzetállam egységének nyílt támadását látja. Mindeközben szó sem esik arról, hogy a közel másfél milliós magyar kisebbség az alkotmány szerint nem számít államalkotó lakosságnak Romániában.

 

Az RMDSZ 12 éves kormányzása során minimális célként vállalta a kulturális autonómia képviseletét, az ezt előkészítő kisebbségi törvény azonban rendre elbukott a bizottsági vitákon. A Székely Nemzeti Tanács több alkalommal is népgyűlésen kiáltotta ki a Székelyföld autonómiáját, különösebb hatás nélkül, míg a tavaly bejegyzett Magyar Polgári Párt a román bírósági bejegyzés sikere érdekében törölte az alapszabályából az autonómia gondolatát.

 

Traian Basescu román köztársasági elnök, április 25-én, az RMDSZ kongresszusán elmondott beszédében utalt a kulturális autonómia előnyeire és a kisebbségi törvény elfogadásának szükségességére. Elmondta azonban azt is, hogy elfogadhatatlan a kisebbségi kérdés minden olyan megközelítése, amely túlmutat az ország alkotmányán, utalva ezzel arra, hogy számára a kulturális autonómia nem jelent többet a hagyományőrzésnél.

 

Kiderült az is, hogy az államfő reális lehetőségnek tartja az autonómiát, ha abban minden megye egyformán részesül. Az úgynevezett decentralizációs program érdekében létrehozott törvénycsomagot május 5-én tárgyalta a kormány. A jogszabály az azóta eltelt tíz nap alatt rendkívül sok kritikát kapott.

 

A polgármesterek kifogásolják, hogy a megyei és települési szintre leosztott feladatokhoz nem rendelt a kormány megfelelő anyagi fedezetet, továbbá tipikusan olyan területekről van szó, ahol hihetetlen mértékű az elmaradás. A felzárkóztatást, a közhasználatú épületek állagmegóvását, a fejlesztést ezentúl helyi forrásokból kell megoldani. A kormány már elfogadta az egészségügy decentralizációját, a helyi rendőrség létrehozásának stratégiáját, valamint a sporttevékenység decentralizációs szabályozását. Várat magára még az iskolaügy és a mezőgazdaság egyes részterületeinek újbóli szabályozása.

 

Pozitívumként említhető, hogy a törvény elfogadásával a helyi döntéshozók kezébe kerül az úgynevezett decentralizált intézmények vezetőinek kinevezési jogköre. Ez különösen fontos most, hogy az új kormány tevékenységének első fél évében, szinte teljes egészében menesztette a régi intézményvezetői kart. A magyar vezető köztisztviselők távozásával a kormánykoalíció tagjai, a Szociáldemokrata Párt és a Demokrata-Liberális Párt a saját embereiket ültették a magyar megyék oktatási, egészségügyi és közigazgatási hivatalai élére. Az intézkedés szigorára jellemző, hogy míg korábban két magyar főtanfelügyelő és tizenkét főtanfelügyelő-helyettes dolgozott Romániában, addig ma már csak három fő maradt a tisztségében.

 

A gyors, politikai tisztogatást sejtető vezetőcserét, egy új sürgősségi kormányrendelet is segíti, amely szerint az intézményvezetők többé nem tagjai a köztisztviselői karnak, hanem politikai alapon, pályázat nélkül nevezik ki őket. Az RMDSZ etnikai tisztogatástól tart, és támogatja a magyar vezetők leváltása ellen szervezett tüntetéseket. Nem kizárt, hogy nemzetközi fórum elé viszi az ügyet.

 

Romániában általánosan elfogadott és régóta követett gyakorlat a sürgősségi kormányrendelettel történő kormányzás. Az ilyen jogszabályokat a kormány fogadja el, a bizottsági tárgyalások és a parlamenti vita, már hatályba lépést követően zajlik le. Gyakran előfordul, hogy fél-egy évvel később a rendelet ugyan megbukik, de akkor már végrehajtották a hozzá kapcsolódó intézkedéseket.
(MTI)
 

Szavazás

Hol nagyobb a korrupció?

EU-ban Ukrajnában

Címkék

Amerikai Egyesült Államok, érdekesség, AmerikaiEgyesültÁllamok, Oroszország, Nagy-Britannia, jog, színes, Kína, gazdaság, Németország, Franciaország, belpolitika, választás, EU, bűnügy, diplomácia, társadalom, Olaszország, Ukrajna, háború, terrorizmus, Románia, életmód, Irán, Szerbia, ENSZ, kormány, internet, Izrael, egészségügy

Keresés