Amit soha nem felejtünk el: szeptember 11.

2008 // Sze // 11 // coolpolitika

Amit soha nem felejtünk el: szeptember 11. Hét éve, 2001. szeptember 11-én, egy keddi napon az al-Kaida iszlámista terrorszervezet támadást intézett az Egyesült Államok ellen. A háromezer emberéletet követelő merényletek után az Egyesült Államok háborút hirdetett a terrorizmus ellen; szeptember 11. több év múltán is meghatározza az amerikai politikai közbeszédet.

New Yorkban helyi idő szerint 8.46-kor, majd 9.03-kor két élő bombaként használt eltérített utasszállító repülőgépet vezettek a Világkereskedelmi Központ (World Trade Center) két ikertornyába, amelyek nem sokkal később leomlottak. Washingtonban egy másik eltérített gép az amerikai védelmi minisztériumra, a Pentagonra zuhant, amelynek egyes részei összeomlottak. Egy negyedik gép - amelyet szintén merényletre akartak felhasználni - az utasok ellenállása miatt Pittsburgh közelében zuhant le. A később közzétett hivatalos adatok szerint a New York-i ikertornyok elleni támadásban 2749-en haltak meg; a terrortámadás az Egyesült Államokban összesen közel 3000 halálos áldozatot követelt.

A támadások miatt addig példátlan módon több napra lezárták az amerikai légteret minden polgári repülőgép előtt, a fegyveres erőket fokozott harckészültségbe helyezték. George W. Bush amerikai elnök tévébeszédben jelentette be, hogy több mint terrorcselekmény, valójában háborús cselekmény történt. Az Egyesült Államok felkutatja a felelősöket és igazságot szolgáltat; ennek során nem fog különbséget tenni a terrorcselekményt elkövetők és a nekik menedéket nyújtók között. (Az akciót az akkor Afganisztánban tartózkodó szaúd-arábiai származású Oszama bin Laden tervelte ki és az iszlámista al-Kaida terrorszervezet tagjai hajtották végre.) Bush elfogadottsági mutatója a merénylet után azóta is rekordnak számító, 90 pontra emelkedett (más kérdés, hogy az iraki háború miatt a népszerűtlenségi rekordot is ő tartja.)

George W. Bush elnök 2003-ban szeptember 11-ét nemzeti ima- és emléknapnak és a hazafiság napjának nyilvánította, ekkor minden évben megemlékezéseket tartanak. A New York-i Világkereskedelmi Központ helyén tátongó gödörnél, a Ground Zerónál évekig az áldozatok nevének felsorolásával, az özvegyek és árvák felvonulásával, harangzúgással és a néma tiszteletadás perceivel emlékeznek. A napokban jelentette be az amerikai elnöki poszt elnyeréséért küzdő republikánus John McCain és a demokrata Barack Obama szenátor, hogy közösen emlékeznek majd a terrormerényletek hetedik évfordulójáról New Yorkban. A WTC helyén 2004. július 4-én, az amerikai függetlenség napján rakták le az üvegből és acélból megálmodott Szabadságtorony, a világ legmagasabb épületének szánt felhőkarcoló alapkövét.

A 2001. szeptemberi merényletek után született meg az emberjogi szervezetek által hevesen bírált, a hatóságoknak nagyobb jogkört biztosító úgynevezett hazafi törvény (Patriot Act). A II. világháború utáni legnagyobb közigazgatási reform keretében létrehozták a belbiztonsági minisztériumot és jelentősen átszervezték a titkosszolgálatokat, amelyek súlyos mulasztásokat és baklövéseket követtek el és képtelenek voltak a hatékony fellépésre.

Az Egyesült Államok a terrorcselekményekre válaszul 2001. október 7-én hadműveletet indított az Oszama bin Ladennek menedéket adó afgán rezsim ellen, megdöntve a tálibok hatalmát. A terrorcselekményeket szervező al-Kaida ellen is hajtóvadászat indult, a terrorszervezet érzékeny veszteségeket szenvedett, de hálózatát nem sikerült felmorzsolni. A 2001. szeptember 11-i New York-i terrorcselekménnyel kapcsolatban egyetlen személy, a marokkói szülőktől származó, francia állampolgárságú Zacarias Moussaoui ellen emeltek vádat, őt 2006 májusában életfogytiglani börtönre ítélték.

(MTI)