Alakulóban a Földközi-tengeri Unió
2008 // Már // 04 // MTI
Kompromisszumot kötött Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár az európai uniós tagállamok és a földközi-tengeri országok kapcsolatainak erősítését célzó Földközi-tengeri Unió tervéről.
A két politikus hannoveri megbeszélésüket követően jelentette be az egyezséget, amelynek részleteit a következő uniós csúcsértekezleten ismertetik majd. Merkel annyit elárult, hogy elképzelésük szerint a Földközi-tengeri Uniónak valamennyi EU-tagország tagja lenne.
Sarkozy először az elnökválasztási kampányban vetette fel a Mediterrán Unió tervét, s eredeti elképzelése szerint az Európai Unió modelljét szerette volna a Földközi-tengeri Unióra is alkalmazni. A terv később ugyan felhígult, de Sarkozy kihagyta volna a Földközi-tengeri Unióból a nem földközi-tengeri európai uniós tagországokat, s az együttműködésbe csak a mediterrán országokat - köztük egykori saját észak-afrikai gyarmatait - vonta volna be, amelyek számára európai uniós pénzügyi forrásokból támogatást is biztosított volna. Németország ezt ellenezte, megosztónak tartotta, mert megítélése szerint gyengítette volna az európai uniós tagországok közötti összetartást. A vita hozzájárult ahhoz, hogy a Sarkozy tavaly májusi hivatalba lépését követő átmeneti felmelegedés után megromlott a német-francia viszony.
Most a német kancellár diplomáciai diadalaként könyvelik el Berlinben, hogy a Földközi-tengeri Unió tervét előbb megvitatják az Európai Unió közelgő brüsszeli csúcsértekezletén, s csak ezután kerülhet sor annak hivatalos megalakítására júliusban Párizsban a francia nemzeti ünnep alkalmából. A brüsszeli uniós csúcskonferencia eredetileg egyáltalán nem szerepelt a Nicolas Sarkozy által kitűzött menetrendben. Értesülések szerint Merkelnek azt is sikerült elérnie, hogy a Földközi-tengeri Unió létrehozásával kapcsolatban utalás történik a Balti-tengeri Tanácsra, amely hasonló együttműködés, az egész EU támogatásával.
Szavazás
Afganisztán
Albánia
Algéria
Amerikai Egyesült Államok
Andorra
Angola
Antigua és Barbuda
Argentína
Ausztrália
Ausztria
Azerbajdzsán
Bahama-szigetek
Bahrein
Banglades
Barbados
Belgium
Belize
Benin
Bhután
Bissau-Guinea
Bolívia
Bosznia-Hercegovina
Botswana
Brazília
Brunei
Bulgária
Burkina Faso
Burundi
Chile
Ciprus
Comore-szigetek
Costa Rica
Csád
Csehország
Dánia
Dél-Afrikai Köztársaság
Dél-Korea
Dominikai Közösség
Dominikai Köztársaság
Dzsibuti
Ecuador
Egyenlítői Guinea
Egyesült Arab Emirátusok
Egyiptom
Elefántcsontpart
El Salvador
Eritrea
Észak-Korea
Észtország
Etiópia
Fehéroroszország
Fidzsi-szigetek
Finnország
Franciaország
Fülöp-szigetek
Gabon
Gambia
Ghána
Görögország
Grenada
Grúzia
Guatemala
Guinea
Guyana
Haiti
Hollandia
Honduras
Hongkong
Horvátország
India
Indonézia
Irak
Irán
Írország
Izland
Izrael
Jamaica
Japán
Jemen
Jordánia
Kambodzsa
Kamerun
Kanada
Katar
Kazahsztán
Kelet-Timor
Kenya
Kína
Kirgizisztán
Kiribati
Kolumbia
Kongó
Kongói Dem. Köztársaság
Közép-Afrikai Köztársaság
Kuba
Kuvait
Laosz
Lengyelország
Lesotho
Lettország
Libanon
Libéria
Líbia
Liechtenstein
Litvánia
Luxemburg
Macedónia
Madagaszkár
Magyarország
Malajzia
Malawi
Maldív-szigetek
Mali
Málta
Marokkó
Marshall-szigetek
Mauritánia
Mauritius
Mexikó
Mianmar
Mikronézia
Moldova
Monaco
Mongólia
Montenegró
Mozambik
Nagy-Britannia
Namíbia
Nauru
Németország
Nepál
Nicaragua
Niger
Nigéria
Norvégia
Nyugat-Szamoa
Olaszország
Omán
Örményország
Oroszország
Pakisztán
Palesztina
Panama
Pápua Új-Guinea
Paraguay
Peru
Portugália
Románia
Ruanda
Saint Kitts és Nevis
Saint Lucia
Saint Vincent és a Grenadine
Salamon-szigetek
San Marino
Săo Tomé és Príncipe
Seychelle-szigetek
Sierra Leone
Spanyolország
Srí Lanka
Suriname
Svájc
Svédország
Szaúd-Arábia
Szenegál
Szerbia
Szingapúr
Szíria
Szlovákia
Szlovénia
Szomália
Szudán
Szváziföld
Tádzsikisztán
Tajvan
Tanzánia
Thaiföld
Togo
Tonga
Törökország
Trinidad és Tobago
Tunézia
Türkmenisztán
Tuvalu
Uganda
Új-Zéland
Ukrajna
Uruguay
Üzbegisztán
Vanuatu
Venezuela
Vietnam
Zaire
Zambia
Zimbabwe
Zöld-foki Köztársaság
