A NATO már nem hisz Szaakasvilinek

2008 // Nov // 20 // coolpolitika

A NATO már nem hisz Szaakasvilinek Független nemzetközi vizsgálatot kérnek a NATO illetékesei az orosz-grúz háború kirobbanásának körülményei miatt. Az atlanti szervezet vezetői nem hisznek a grúz államfőnek, Mihail Szaakasvilinek, aki azt állítja: Oroszország provokálta ki a konfliktust. Korábban már az Európai Unió is vizsgálatot követelt.

Száz nappal az orosz-grúz háborút követően rengeteg kétség merült fel a NATO illetékeseiben Mihail Szaakasvili szavahihetőségét illetően - írja a német Handelsblatt című lap. A grúz elnök a NATO Parlamenti Közgyűlésén azt állította: a háború valójában nem augusztus 7-én kezdődött, hiszen Moszkva még a konfliktust megelőzően a grúz határhoz szólította katonáit és tankjait, megjavíttatta Abházia vasútvonalait, illetve hadi bázist építtetett Dél-Oszétiában. Szaakasvili szerint Moszkva saját energetikai céljai miatt rohanta le Grúziát.

A NATO Parlamenti Közgyűlésének tagjai nemigen hittek a grúz államfő szavainak, ugyanis felszólították a szövetséghez tartozó államokat: kezdeményezzék egy független nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását, amely kideríti a háború indításának valódi okát, valamint a kezdeményező fél kilétét is.

Időközben egyre több olyan információ kerül felszínre, amelyek kétségbe vonják Szaakasvili állításait. Ilyen például az, hogy a háború előtt néhány nappal a megfigyelők jelentős grúz csapatmozgásokról számoltak be. Voltak olyan információk is, miszerint augusztus 7-8 között a grúz erők harckocsi-támadást indítottak Chinvali, Dél- Oszétia fővárosa ellen, amelynek során civilek, orosz békefenntartók és nemzetközi szakértők vesztették életüket.

Grúzia a mai napig nem bizonyította hitelt érdemlően, hogy valóban Oroszország kezdte a konfliktust, illetve azt sem, hogy a helyzet valóban megkívánta a hadi beavatkozást.

Az augusztusi háború során falvakat, lakott városi térségeket, sőt menekülő civileket értek bomba- és aknatámadások. A grúz és az orosz fél egyaránt bevetett fürtös bombákat lakott területeken vagy azok közelében, és nagy térségekben most is fel nem robbant töltetek veszélyeztetik a hazatérni próbálókat.

A polgári áldozatok száma jóval meghaladja a katonai veszteségeket - áll az Amnesty International jelentésében. Az AI szerint az összecsapások csúcspontján 200 ezer volt az otthonukból elűzöttek száma, és ezreknek nincs esélyük arra, hogy belátható időn belül hazatérjenek.

A londoni székhelyű Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) néhány hete kiadott éves globális stratégiai helyzetértékelése (Strategic Survey 2008) szerint Grúzia egyértelműen felelőtlen magatartást tanúsított, amikor elvetette az őt támogató Egyesült Államok azon kérését, hogy ne próbálja erővel visszaszerezni Dél-Oszétiát.

Az intézet ugyanakkor az orosz válaszlépést is aránytalanul erőteljesnek nevezte. Az IISS szakértői szerint a dél-oszétek védelmének szükségességével sem volt igazolható, hogy Oroszország grúz területen folytatott kiterjedt hadműveleteket, a grúz infrastruktúra egy részének lerombolása pedig egyszerűen bosszúállás volt.