CoolPolitika.hu

A moldáv elnök Romániát vádolja a tüntetések kirobbantásával

2009  //  Ápr  //  09  //  COOLPOLITIKA

A moldáv elnök Romániát vádolja a tüntetések kirobbantásávalA Moldáv Köztársaságban lebonyolított parlamenti választásokat követő tüntetések, a rendőrség közbelépése ellenére, tovább folytatódnak. Az EU, Oroszország és az USA is nyugalomra intette a moldáv polgárokat.

A tüntetők egy része a Romániával történő egyesülést követeli, mivel így látja biztosíthatónak az ország mielőbbi EU csatlakozását. Voronin elnök nyilatkozatot adott ki, amelyben Bukarestet vádolja a tüntetések kirobbantásával, és egyben bejelenti Románia kisinyovi nagykövetének kiutasítását. 2008-ban történt már hasonló eset, akkor két román diplomatatát is „persona non grata”-nak nyilvánítottak Moldáviában, mivel titkosszolgálati tevékenységgel vádolták őket. A diplomáciában a kiutasításokat általában válaszlépés követi, Bukarest azonban akkor válasz nélkül hagyta moldáv vezetés döntését ezzel tulajdonképpen elismerve a vádakat. A román Külügyminisztérium ezúttal azonnal nyilatkozatot adott ki, és elutasította a Romániát ért bírálatot. Egyben megerősítette, hogy továbbra is minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja az ország euro-atlanti integrációját. Kifogásolta ugyanakkor Kisinyov következetes román-ellenes politikáját.

A vita a két ország között a Szovjetunió bukásáig, tehát a Moldáv Köztársaság megalakulásáig vezethető vissza. A román külpolitika a szomszédos országokban élő román kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi, és vallási azonosságának megőrzését mindig kiemelt célként kezelte, míg saját etnikai kisebbségeivel – így az erdélyi magyarsággal – szemben, sajátos szigorral járt el. A kettős mércére jó példa a moldávok számára felajánlott román állampolgárság esete, összevetve a korábbi hasonló magyar kezdeményezésre adott román válaszokkal.

A moldáv diplomácia mindig is határozottan elutasította a román közeledést. Az EU integráció érdekében, a román felajánlás ellenében Magyarország, Ausztria és Svédország támogatását kívánja igénybe venni a kisinyovi vezetés. Mindezek mellett aktívan tanulmányozzák a romániai kisebbségek jogait, mivel álláspontjuk szerint a helyi románságnak csak olyan mértékű többletjogokat kell biztosítaniuk, amilyet Bukarest is megad a saját nemzeti kisebbségeinek.

A román politika sajátossága, hogy francia mintájú elnöki rendszer kialakítására törekszik, így a kormányon túl, az államelnök is alakítója a külpolitikának. Traian Basescu különösen szívügyének érzi a Moldáv Köztársaság részét képező Besszarábia egyesítését Romániával, és ennek több alkalommal hangot is adott. Az elnökválasztási kampányra tekintettel, várhatóan ismét napirendre kerül ez a kérdés. Basescu célja ezzel a szélsőjobboldali szavazók megszólítása. A moldáv ügy tehát ugyanúgy visszatérő eleme lesz az elnöki kommunikációnak, mint a magyar autonómiatörekvések elutasítása, hiszen mindkettő azonos célt szolgál.
 (COOLPOLITIKA)

Szavazás

Hol nagyobb a korrupció?

EU-ban Ukrajnában

Címkék

Amerikai Egyesült Államok, érdekesség, AmerikaiEgyesültÁllamok, Oroszország, Nagy-Britannia, jog, színes, Kína, gazdaság, Németország, Franciaország, belpolitika, választás, EU, bűnügy, diplomácia, társadalom, Olaszország, Ukrajna, háború, terrorizmus, Románia, életmód, Irán, Szerbia, ENSZ, kormány, internet, Izrael, egészségügy

Keresés