CoolPolitika.hu

A vádak ejtését kéri

2012  //  Ápr  //  24  //  MTI

A vádak ejtését kériVédője szerint a vádak ejtését kéri a katonai bírótól Bradley Manning közlegény, aki a katonai ügyészség szerint segítette az ellenséget, valamint több mint 700 ezer titkos iratot szolgáltatott ki a WikiLeaks kiszivárogtató portálnak.

A 24 éves Manning újabb háromnapos, a katonai bírósági tárgyalást megelőző meghallgatását keddre tűzték ki a marylandi Fort Meade-ben. Az Egyesült Államok történetének legnagyobb titkosirat-kiszolgáltatási ügyében a Manning elleni vádakat 22 pontban foglalták össze. Az ellenség segítéséért a katona, ha elítélik, életfogytiglanit kaphat (az ügyészség nem kérte a halálbüntetés kiszabását), s ha rábizonyítják a többi vádpontot is, akkor további 150 évi szabadságvesztésre ítélhetik. A közlegényt 2010 májusa óta tartják fogva, Manning keddig mindössze kétszer jelent meg a bíróság előtt.

 

A közlegény védője szerint az elhúzódó eljárás közben, a bírósági feltárás szakaszában a vád elmulasztotta, hogy kulcsfontosságú iratokat adjon át - mindössze 12 oldalnyi dokumentáció került el az ügyvédhez -, amivel megsértette a haditörvényszéki szabálykönyvet. David Coombs, Manning jogi képviselője a sajtóban megjelent nyilatkozatai szerint azt szeretné elérni, hogy az eljárás újrakezdése helyett ejtsék mind a 22 vádpontot.    Manning a letartóztatásáig hírszerzési elemzőként szolgált egy bagdadi amerikai bázison. Azzal vádolják, hogy az ottani számítógépekről titkos információkat töltött le - a többi között diplomáciai sürgönyöket - amelyeket átjátszott a WikiLeaks kiszivárogtató portálnak.

 

Coombs különösen azt szerette volna megtudni az ügyészségtől, hogy hírszerzési szakértők értékelése szerint pontosan mekkora kárt okozott az amerikai nemzeti érdekeknek a Manning-féle kiszivárogtatás. Az ügyvéd szerint ennek ismerete alapvető ahhoz, hogy a katona igazságos ítéletet kapjon, ha bűnösnek találják. Coombs gyanúja szerint az okozott kár nem jelentős. Az ügyvéd ugyancsak betekintést kíván kapni annak a virginiai nagyesküdtszéki eljárásnak a dokumentumaiba, amelynek célja, hogy bíróság elé állítsák Julian Assange-t, a WikiLeaks alapítóját. A Manninggel rokonszenvezők álláspontja szerint a katonát a fogva tartása alatt azért részesítették különösen rideg elbánásban, hogy az amerikai kormány fő célpontjának tekintett Assange ellen valljon.

 

A vád szerint Manning "segítette" az ellenséget, vagyis az al-Kaidát és a terrorszervezetnek az Arab-félszigeten aktív ágát azzal, hogy "közvetve" - a WikiLeaks portálon keresztül - kommunikált vele. A védelem azt állítja, hogy Manning sohasem lépett közvetlen kapcsolatba az al-Kaidával, nem regisztrált dzsihádista weboldalakra és nem vitatta meg az amerikai külpolitikai kéréseit egyetlen olyan személlyel sem, aki kapcsolatban áll az al-Kaidával. Coombs szerint a vád annak az állításának az alátámasztására sem mutatott fel semmilyen bizonyítékot, miszerint Manning "nem engedélyezett szoftvert" töltött fel a számítógépére". A védelem korábban azzal érvelt, hogy Manning zavarodott volt, ezért feletteseinek nem lett volna szabad hozzáférést biztosítaniuk neki a titkos anyagokhoz, amelyekhez egyébként, hozzá hasonlóan, mások is hozzáférhettek. A pszichikai instabilitást az ügyvéd részben azzal magyarázta, hogy a homoszexuális katonának az amerikai haderőben titokban kellett tartani nemi identitását.

(MTI)

Szavazás

Hol nagyobb a korrupció?

EU-ban Ukrajnában

Címkék

Amerikai Egyesült Államok, érdekesség, AmerikaiEgyesültÁllamok, Oroszország, Nagy-Britannia, jog, színes, Kína, gazdaság, Németország, Franciaország, belpolitika, választás, EU, bűnügy, diplomácia, társadalom, Olaszország, Ukrajna, háború, terrorizmus, Románia, életmód, Irán, Szerbia, ENSZ, kormány, internet, Izrael, egészségügy

Keresés