CoolPolitika.hu

3 ezer milliárd eurós tűzfal

2011  //  Sze  //  29  //  MTI

 3 ezer milliárd eurós tűzfalGörögország "rendezett csődjének" lehetővé tétele is felmerült a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank hétvégi éves közgyűlésén - legalábbis több vasárnapi londoni lap nem hivatalos értesülése szerint.

A brit sajtó név nélkül idézett forrásai szerint ezzel együtt 2-3 ezer milliárd eurós (580-870 ezer milliárd forintos) "tűzfalat" is felhúznának a többi sebezhető eurótagállam köré, megakadályozandó a görög törlesztésképtelenség következményeinek járványszerű továbbterjedését. A The Sunday Timesnak nyilatkozó illetékesek szerint a körvonalazódó terv három fő eleme a portfólióikban görög államadósságot tartó - és így görög törlesztési leállás esetén sebezhetővé váló - euróövezeti bankok feltőkésítése, az euróövezeti mentőcsomagok szervezésére létrehozott Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) jelenlegi 440 milliárd eurós kapacitásának feltöltése 3 ezer milliárd euróra, és végül Görögország "ellenőrzött" törlesztési leállásának lehetővé tétele legalábbis a görög államadósság egy bizonyos hányadának erejéig.

 

A tekintélyes vasárnapi brit lap forrásai szerint mindazonáltal Görögország ezután is az euróövezet tagja maradna. Egy másik nagy vasárnapi konzervatív brit lap, a The Sunday Telegraph forrásai szerint a stabilitási alapot kétezer milliárd euróig terjedő összegre töltenék fel, és ebből vonnának "tűzfalat" a többi eladósodott euróövezeti tagállam, elsősorban a harmadik és negyedik legnagyobb valutauniós gazdaság, Olaszország és Spanyolország köré. A legutóbbi londoni adósságpiaci adatok szerint azonban máris a valutauniós periféria adósságválságának járványszerű terjedésére utal, hogy a legnagyobb  központi eurótagállamok törlesztéskockázatára köthető biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) hirtelen megugrással rekordra drágultak az elmúlt kereskedési héten.

 

Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a német kormánykötvények CDS-középárfolyama a hétzáró pénteki londoni kereskedésben 105-106 bázispont környékén járt, de a hét második felében mértek 107 bázispont feletti német CDS-árazást is, ami rekord az euróövezeti kockázati megítélés alapmércéjének tekintett Németország esetében. A német CDS-díjszabások még az elmúlt kereskedési hét elején is csak 85  bázispont körüli szinteken mozogtak Londonban. A hétvégére kialakult német CDS-középárfolyam azt jelenti, hogy a német szuverén törlesztési leállás kockázatára kínált biztosítási tranzakciók éves díja meghaladta a 105 ezer eurót minden 10 millió euró német államadósság után az irányadó ötéves futamidőre, vagyis egyetlen kereskedési hét alatt 20 ezer euróval drágult.

 

Különösen feltűnő, hogy a német CDS-kontraktusok most már jóval drágábbak az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság, Nagy-Britannia törlesztésbiztosítási tranzakcióinál: a brit CDS-középárfolyam az összehasonlítható futamidőre 93-94 bázispont környékén járt a londoni kereskedési hét végén. Az elmúlt héten szintén rekordra, most először 200 bázispont fölé emelkedett a második legnagyobb eurógazdaság, Franciaország CDS-kontraktusainak díjszabása. E piaci hangulatban a pénzügyi válság korai szakasza óta nem mért szintekre drágultak a magyar szuverén törlesztéskockázat biztosítási ügyletei is. A CMA DataVision kimutatása szerint az irányadó ötéves futamidőre 525 bázispont - tízmillió euró magyar államadósságra 525 ezer euró - volt a magyar CDS-középárfolyam a pénteki londoni kereskedésben. A hét elején 460-470, a nyár elején még 255 bázispont körüli magyar CDS-árazásokat mértek Londonban.

 

A magyar CDS-árazás 2009 márciusában - a Lehman Brothers amerikai nagybank 2008. őszi bukása után indult globális pénzügyi válság kiteljesedésének idején - érte el legutóbbi csúcsát, 630 bázispontos középárfolyammal. A CDS-tranzakciók árazásai jelzik, hogy a piac mennyire tartja kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak. Minél magasabb az aktuális CDS-díjszabás, annál nagyobbnak tekintik a piaci szereplők az érintett szuverén vagy cégadós törlesztésképtelenné válásának halmozott távlati rizikóját. A CMA DataVision legfrissebb, idei második negyedévi globális adóskockázati listáján - amely a CDS-ügyletek júniusi utolsó londoni középárazásai alapján sorolta be az egyes szuverén adósokat - Görögország volt a világ legkockázatosabb államadósa, megelőzve olyan országokat, mint Venezuela, Pakisztán, Argentína, Ukrajna, Libanon vagy Vietnám.

(MTI)

Szavazás

Hol nagyobb a korrupció?

EU-ban Ukrajnában

Címkék

Amerikai Egyesült Államok, érdekesség, AmerikaiEgyesültÁllamok, Oroszország, Nagy-Britannia, jog, színes, Kína, gazdaság, Németország, Franciaország, belpolitika, választás, EU, bűnügy, diplomácia, társadalom, Olaszország, Ukrajna, háború, terrorizmus, Románia, életmód, Irán, Szerbia, ENSZ, kormány, internet, Izrael, egészségügy

Keresés